A biztosító az öv hiányára hivatkozva csökkentette a kifizetést? A levonás nem automatikus, és nem Önnek kell bizonyítania, hogy jogtalan.
Miről szól ez a cikk?
Ez a cikk arra a helyzetre válaszol, amikor a biztosító levelében az szerepel, hogy Ön a baleset idején nem használta a biztonsági övet, ezért a kifizetést károsulti közrehatás címén csökkenti. A biztonsági öv elmulasztása önmagában nem szünteti meg a kártérítéshez való jogot. A biztosító legfeljebb csökkentheti a kifizetést, és csak annyiban, amennyiben bizonyítja, hogy az öv hiánya miatt lettek súlyosabbak a sérülései. Az alábbiakban azt nézzük át, mit kell ehhez igazolnia, és Ön mit tehet, ha a levonást vitatni szeretné.
Röviden
Mi a helyzet lényege? A biztosító ilyenkor nem a felelősséget vitatja, hanem a kifizetés mértékét. Arra hivatkozik, hogy Ön a saját mulasztásával hozzájárult a sérülései súlyosságához, ezért a kárnak csak egy részét téríti meg. Ezt hívja a jog károsulti közrehatásnak, a gyakorlatban pedig kármegosztásnak.
Mit tegyen most elsőként? Ne írjon alá olyan elszámolást vagy lezáró nyilatkozatot, amely a levonással számol. Írásban kérje a biztosítótól, hogy nevezze meg, mire alapítja a közrehatást, és milyen szakvéleménnyel támasztja alá az okozati összefüggést.
Amit keressen elő: a kórházi zárójelentést és az ambuláns lapokat, a mentőjelentést, a baleset helyszínén és a sérülésekről készült fényképeket, a rendőrségi eljárás iratait és az abban tett saját nyilatkozatát, valamint az orvosi igazolást, ha Ön mentesült az övhasználat alól.
Amire figyeljen: a biztosító indokolására és annak határidejére; arra, hogy ugyanazt a százalékot alkalmazza-e a sérelemdíjra, köznyelven fájdalomdíjra is; és arra, hogy a járművet ne bontsák vagy értékesítsék addig, amíg a szakértői vizsgálat le nem zárult.
Mit kell a biztosítónak bizonyítania ahhoz, hogy levonhasson?
A közúti közlekedés szabályai szerint a biztonsági öv becsatolása annak a személynek a saját kötelezettsége, aki az ülésen utazik. Felnőtt utasnál tehát a mulasztás a sérült saját magatartásaként kerül mérlegre, nem a járművezetőében. Innen indul a biztosító gondolatmenete, csakhogy ez önmagában kevés a levonáshoz.
A Polgári Törvénykönyv szerint a gépjárművel okozott kárért az üzembentartó akkor is helytállni köteles, ha maga semmilyen szabályt nem szegett meg. A károsult magatartása pedig csak annyiban csökkenti ezt a helytállást, amennyiben a kár ténylegesen abból származott. A bírói gyakorlat ebből három együttes feltételt vezet le, és mindhármat a másik oldalnak kell igazolnia.
A bizonyítás terhe a biztosítón van: neki kell igazolnia, hogy Ön valóban nem használta az övet, hogy ez felróható mulasztás volt, és hogy a mulasztás okozati összefüggésben áll a sérülések súlyosabb voltával. Ha ezek közül bármelyik bizonyítatlan marad, annak következményét a bíróságok következetesen a biztosítóra terhelik, nem a sérültre. Ez a kártérítési ügyek egyik legfontosabb szabálya, amelynek tágabb összefüggéseit a bizonyítás kártérítési ügyben című útmutatónk mutatja be.
A harmadik feltétel, az okozati összefüggés a gyakorlatban a legnehezebb. Nem tapasztalati általánosság kérdése, hanem a konkrét baleseti mechanizmusé: milyen irányból érkezett az ütközés, hol ült Ön a járműben, milyen erők hatottak a testére. A bíróságok ezért nem elégszenek meg azzal, ha egy orvosi vélemény pusztán valószínűsíti az enyhébb kimenetelt, hanem együttes orvos- és műszaki szakértői vizsgálatot várnak el.
Két további körülmény kifejezetten a sérült javára billenti a mérleget. A törvény szerint a megosztásnál a gépjárművezetés fokozottan veszélyes jellegét az üzembentartó terhére kell figyelembe venni. Ha pedig a balesetet okozó járművezető maga is súlyosan szabályt szegett, például jelentősen túllépte a megengedett sebességet, azt a bírói gyakorlat szerint a károsultra kedvezőbb arány irányába kell értékelni.
Mikor nem jár levonás az öv hiánya ellenére sem?
Nincs automatikus százalék. A bírói gyakorlatban előfordul, hogy egyáltalán nincs csökkentés, és előfordul jelentős, a kár felét is megközelítő arány is. A mértéket mindig az adott baleset szakértői vizsgálata dönti el. Ugyanabban az ügyben, ugyanabban az autóban ülő két sérültnél is születhet eltérő eredmény, ha a szakvélemény náluk mást mutat.
Az első eset, amikor a csökkentés elmarad, az, ha a sérülés bekötött övvel is bekövetkezett volna. Ilyenkor hiába igaz, hogy Ön nem volt bekötve: a mulasztásnak nincs oki szerepe, és a bíróságok teljes helytállásra kötelezik a biztosítót. Előfordult olyan ügy, ahol a szakvélemény szerint a maradandó károsodás nagyjából ötven százalék eséllyel övvel is kialakult volna, és ez elég volt a levonás mellőzéséhez.
A második eset az, ha maga az övhasználat hiánya nem bizonyított. A biztosító állítása, sőt egy rendőrségi feljegyzés sem dönti el automatikusan a kérdést, ha az ellenkezőjére utaló adat is van az iratokban. Ide tartozik az is, ha a jármű biztonsági rendszere hibás volt, és a hiba a szokásos használat során nem volt észlelhető: ilyen rejtett hibát a gyakorlat nem ró a sérült terhére.
A harmadik eset a szabályos övmentesség. A közlekedési szabályok néhány pontosan meghatározott helyzetben nem írják elő az öv becsatolását: ilyen az orvosi igazolással rendelkező személy, a taxi vezetője utasszállítás közben, a mentőautó betegellátó terében utazó és a menetrend szerinti autóbusz utasa. Ha Ön ezek valamelyikébe tartozott, nem szegett szabályt, felróhatóság nélkül pedig a csökkentés jogi alapja hiányzik.
Külön szabály vonatkozik a gyermekekre. A vétőképtelen, jellemzően kisgyermek károsulttal szemben az üzembentartót teljes felelősség terheli, vagyis nála a saját magatartása nem vezethet a kártérítés csökkentéséhez.
Mire terjed ki a csökkentés, és mire nem?
A levonás nem a teljes ügyre vetül automatikusan, hanem csak azokra a károkra, amelyek az öv használatával elkerülhetők lettek volna. Volt olyan ügy, ahol a szakvélemény szerint az öv csak az arc- és mellkassérüléseket előzte volna meg, a maradandó következménnyel járó térdsérülést nem. Mivel a perben érvényesített károk túlnyomó része ez utóbbihoz kapcsolódott, a bíróság a kármegosztást teljes egészében mellőzte.
Ha viszont az okozati összefüggés megáll, a csökkentés a személyi sérüléshez kötődő vagyoni kár, köznyelven anyagi kár tételeit érinti: a keresetkiesést, a gyógykezelési és gyógyszerköltséget, a közlekedési többletköltséget, az ápolási igényt és a járadékot is. Éppen ezért érdemes már az elején teljes kárképben gondolkodni, ahogyan azt a baleset utáni első 72 óra teendői című útmutatónk is javasolja: ha egy tétel eleve kimarad az igényből, azon a százalékos vita már nem segít.
A sérelemdíj, köznyelven fájdalomdíj esetében a logika más. Erre a bírói gyakorlat szerint klasszikus kármegosztás nem alkalmazható, mert a személyiségi jogi sérelem nem osztható fel arányosan. A közrehatás itt az összeg mérlegelésénél jelenik meg, egy szempontként az életkor, a maradandó egészségkárosodás, a gyógytartam és a pszichés következmények mellett. Ha tehát a biztosító a sérelemdíjra mechanikusan ugyanazt a százalékot vonja le, mint a vagyoni károkra, az az összegszerűség önálló vizsgálatát nem pótolja.
Milyen iratok döntik el a kérdést?
A vita gerince orvosi és műszaki adat, ezért a dokumentáció itt többet ér minden érvelésnél. A kórházi zárójelentés és az ambuláns lapok azért fontosak, mert a sérülések pontos leírásából a szakértő vissza tud következtetni a testre ható erők irányára. Ha a leírásban öv okozta jellegzetes nyom szerepel a kulcscsont, a mellkas vagy a has vonalában, az az övhasználat mellett szóló adat.
A mentőjelentés és a helyszíni fényképek azt rögzítik, hogy Ön hol és milyen testhelyzetben volt a járműben. A rendőrségi iratok közül a saját nyilatkozata a legérzékenyebb pont: ha ott sokkos állapotban került rögzítésre egy mondat, azt utólag lényegesen nehezebb pontosítani, mint elsőre jól megfogalmazni.
Külön figyelmet érdemel maga a jármű. Az öv hevederén, a csatján és a felső vezetőelemen az ütközés terhelése nyomot hagyhat, a belső tér sérülései pedig a testmozgás irányát mutatják. Ezeket csak addig lehet vizsgálni, amíg a roncs megvan, ezért a bontás előtt érdemes részletes fényképeket készíteni vagy a megőrzést kérni.
Tipikus hibák a biztosítói levél kézhezvétele után
A leggyakoribb és legnehezebben javítható hiba az elszámolás aláírása. Sokan úgy érzik, hogy a levonás jogos, hiszen a mulasztás valóban megtörtént. A lezáró nyilatkozat után azonban a százalékos arány vitatása lényegesen nehezebbé válik, miközben a sérülés következményei néha csak hónapokkal később mutatkoznak meg a maguk teljességében.
A második hiba a roncs elengedése. Ha a jármű a szakértői vizsgálat előtt kerül bontásra, a bizonyítás egyik legfontosabb tárgyi forrása vész el, méghozzá jellemzően a sérült oldalán.
A harmadik hiba a hallgatás. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai szerint a biztosítónak indokolással ellátott választ kell adnia, ha valamely követelést nem ismer el teljes egészében. Ha a levél csak egy százalékot közöl, arra írásban rá lehet kérdezni.
Tévhit: „Ha nem voltam bekötve, akkor semmi nem jár.”
Valójában: a szabályszegés a kártérítés mértékét befolyásolhatja, a jogalapot nem szünteti meg. A károkozó felelőssége és a biztosító helytállási kötelezettsége attól függetlenül fennáll, hogy Ön becsatolta-e az övet.
Tévhit: „A rendőrségi iratban benne van, hogy nem voltam bekötve, tehát eldőlt a kérdés.”
Valójában: a rendőrségi rögzítés egy adat a sok közül, és a szabálysértési vagy közigazgatási következmény nem azonos a polgári jogi kármegosztással. Az utóbbihoz a biztosítónak azt is bizonyítania kell, hogy a mulasztás a konkrét sérüléseket ténylegesen súlyosbította.
Forduljon hozzánk
Ha a biztosító az öv hiányára hivatkozva csökkentette a kifizetést, és Ön nem látja át, mire épül az arány, érdemes az ügyet még a végleges elfogadás előtt szakmailag áttekinteni. Egy személyi sérüléssel járó balesetben nemcsak a járműkár, hanem a keresetkiesés, a gyógykezelési költség, a sérelemdíj és a hosszabb távú következmények is jelentősek lehetnek. A Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda kártérítési ügyekre szakosodott, és az első konzultáció kártérítési ügyekben ingyenes.
- Telefon: 📞 20/524-8087
- E-mail: ✉️ info@drmegyesi.com
- Weboldal: 🌐 drmegyesi.com
Mekkora összeget ítélnek meg baleseti sérülésekért? Irodánk kalkulátorában sérüléstípus szerint nézheti meg a bíróságok által megítélt sérelemdíjakat, ügyszámmal hivatkozott ítéletek alapján, regisztráció nélkül. A kalkulátor tájékoztatást ad, nem ígéretet: minden ügy egyedi megítélés alá esik.
Jelen cikk általános tájékoztatás célját szolgálja, és nem helyettesíti az egyéni jogi tanácsadást. Konkrét ügyében forduljon bizalommal a Dr. Megyesi Ügyvédi Irodához.
Utolsó frissítés: 2026. augusztus 26.
A cikket a Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda készítette.