Mikor éri meg elfogadni a biztosító ajánlatát, és mikor kerül sor perre? A kártérítési per menete, költségei és határidői, valamint az aláírás kockázatai, közérthetően.
A baleset utáni hónapokban a legtöbb károsult ugyanazzal a kérdéssel néz szembe: elfogadható-e, amit a biztosító kínál, és mi történik akkor, ha nem. Az igényérvényesítés a gyakorlatban nem választás két külön út között, hanem egyetlen folyamat, amelynek több állomása van. Először mindig a peren kívüli megegyezést kíséreljük meg, és csak akkor kerül sor perindításra, ha ez nem vezet eredményre. Ebben a cikkben végigvezetjük, hogyan épül fel ez a folyamat, hogyan zajlik egy kártérítési per Magyarországon, milyen költségek merülnek fel és ki viseli őket, mit kockáztat az, aki gondolkodás nélkül aláírja a biztosító ajánlatát, és milyen díjazási formák léteznek az ügyvédi munkára. A cikk végén összefoglaljuk a legfontosabb teendőket, és bemutatjuk, hogyan tud a Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda Önnek segíteni.
Először megegyezés, azután per: így épül fel az igényérvényesítés
A kártérítési igény érvényesítése rendezett sorrendben halad. Az első lépés minden esetben a kárigény bejelentése és a peren kívüli egyeztetés a kötelezettel vagy a felelősségbiztosítójával. Ez a szakasz gyorsabb, olcsóbb és kiszámíthatóbb, mint a bírósági út, ezért a józan ész és a szakmai gyakorlat is azt kívánja, hogy előbb itt kíséreljük meg a rendezést. Perindításra akkor kerül sor, ha ez a kísérlet nem vezet eredményre, mert a kötelezett vagy a biztosító elutasítja a felelősséget, csak részben ismeri el az igényt, vagy olyan összeget kínál, amely érdemben elmarad attól, amit a bírói gyakorlat hasonló ügyekben mutat.
A perindítás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az ügyet biztosan a bíróság fogja eldönteni. A polgári perrendtartás szerint a bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek egyezséggel rendezzék a jogvitát, és a felek a per alatt is köthetnek megállapodást. Ennek két formája van. A peren kívüli egyezség a felek egymás közötti megállapodása, amelyre a Polgári Törvénykönyv szerződési szabályai vonatkoznak. A perbeli egyezséget a folyamatban lévő perben kötik, és ha az megfelel a jogszabályoknak, a bíróság végzéssel jóváhagyja. A jóváhagyott perbeli egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek, vagyis ugyanúgy végrehajtható, ha a kötelezett nem teljesít önként. A megegyezés tehát a per megindítása után is nyitva marad, sőt a per előrehaladtával gyakran éppen akkor válik reálissá, amikor a bizonyítás már megmutatta a felek valódi pozícióját.
Ebből az is következik, hogy az egyezség nem gyengébb megoldás, mint az ítélet. Egy jól előkészített megállapodás jogilag végleges vitarendezés, amely hónapokat vagy éveket takaríthat meg, és a perkockázatot is kiiktatja. A kérdés soha nem az, hogy egyezkedni vagy pereskedni érdemes-e, hanem az, hogy az adott pillanatban felajánlott összeg közelít-e ahhoz, amit a bírói gyakorlat alapján reálisan el lehetne érni.
Ennek megítélése négy tényezőn múlik. Az első a jogalap tisztasága, vagyis hogy a felelősség vitatott-e, és milyen felelősségi szabály alapján kell megítélni az ügyet. Ha ez a pont bizonytalan, érdemes átnézni, kit terhel a felelősség a kárért az adott baleset- vagy ügytípusban. A második a bizonyítékok minősége: az orvosi dokumentáció, a szakvélemények, a számlák és a tanúk együtt döntik el, hogy a követelés összegszerűen alátámasztható-e. A harmadik a különbözet nagysága, vagyis mekkora a távolság a felajánlott összeg és a jogilag védhetően követelhető összeg között; ehhez érdemes megnézni, mennyi sérelemdíj (fájdalomdíj) járhat hasonló sérüléseknél. A negyedik pedig az idő és a költségkitettség kérdése, amelyet a következő szakaszban részletesen tárgyalunk.
Mennyibe kerül egy kártérítési per? Illeték, szakértői díj, perköltség
A károsultak többsége azért retten vissza a perindítástól, mert attól tart, hogy a költségeket nem tudja megelőlegezni. Ez a félelem sok esetben megalapozatlan, mert a jogalkotó éppen a személyi sérüléses ügyekre épített be kedvezményt a rendszerbe.
Az illetékekről szóló törvény szerint a felet illetékfeljegyzési jog illeti meg, ha a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése vagy sérelemdíj megfizetése iránt terjeszt elő igényt, és a személy élete, testi épsége vagy egészsége veszélyeztetve volt. Akit ilyen illetékfeljegyzési jog illet meg, az mentesül az illeték előzetes megfizetése alól, és az eljárás végén azt fizeti, akit a bíróság erre kötelez. Gyakorlati nyelvre fordítva: egy tipikus személyi sérüléses ügyben indított perben a károsultnak a perindításkor nem kell letennie az illetéket. Külön szabály vonatkozik arra az esetre, ha az igény bűncselekménnyel okozott kárból ered, és a büntetőbíróság a bűncselekmény elkövetését már jogerősen megállapította: ilyenkor gyorsított per indítható, amelyben a természetes személy felperest költségfeljegyzési jog illeti meg.
Az illeték alapja főszabály szerint a per tárgyának értéke, vagyis a keresettel érvényesített követelés összege. Járadékkövetelésnél ettől eltér a számítás: az előre meg nem határozható ideig, visszatérően járó szolgáltatásnál az egyévi szolgáltatás értéke az irányadó. Az illeték mértéke ma sávos rendszerben, a pertárgyértékhez igazodva alakul, ezért egy nagy összegű és egy kisebb ügy között lényeges a különbség.
Van egy szabály, amelyet a károsultak szinte soha nem ismernek, pedig komoly összeget jelenthet. Ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig egyezséget kötnek, az illeték a peres eljárás illetékének tíz százalékára csökken. Ha az egyezség később, a perfelvételt lezáró végzés után születik meg, az illeték ötven százalék. Az időzítés tehát önmagában is pénzben mérhető: a per korai szakaszában megkötött megállapodás az illeték jelentős részét megtakarítja.
| Költségtétel | Ki és mikor előlegezi | Mi történik a per végén |
|---|---|---|
| Eljárási illeték | Személyi sérüléses ügyben az illetékfeljegyzési jog miatt a felperesnek jellemzően nem kell előre lerónia | A bíróság az eljárást befejező határozatában dönt arról, kit terhel |
| Igazságügyi szakértő díja | A bizonyítást indítványozó fél előlegezi, kivéve, ha költségkedvezmény áll fenn | A perköltség része, a pernyertesség arányában rendezik |
| Ügyvédi munkadíj | A megbízási szerződés szerint, a felek megállapodása alapján | Pernyertesség esetén a perköltség részeként az ellenfél téríti meg |
| Az ellenfél perköltsége | Nem merül fel előre | Pervesztesség esetén a károsultat terhelheti |
| Magánszakértői vélemény díja | A megrendelő fél viseli | Nem minden esetben hárítható át, ha a vélemény aggályos |
A perköltség viselésének főszabálya világos: a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg, részleges pernyertesség esetén pedig a pervesztesség arányában. A kártérítési perekre azonban a törvény külön kivételt is tartalmaz. Ha a per olyan követelés iránt folyik, amelynek összegszerű megítélése bírói mérlegeléstől függ, és a bíróság a követeltnél kevesebbet ítél meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak, akkor az arányos költségmegosztás mellőzhető. Ennek a szabálynak a sérelemdíj iránti igényeknél van a legnagyobb jelentősége, hiszen ott az összeg éppen mérlegelés kérdése. A gyakorlati tanulság mégis óvatosságra int: a nyilvánvalóan túlzott, alá nem támasztott követelés éppen ezt a védelmet veszíti el, ezért a kereseti összeget mindig a bizonyítható kárhoz és a bizonyítás menete kártérítési ügyben leírt lehetőségekhez kell szabni.
Ha a per egyezséggel zárul, a költségeket elsősorban a felek megállapodása rendezi. Megállapodás hiányában az egyezség szerint pervesztes fél téríti meg a másik oldal perköltségét. Éppen ezért az egyezség szövegében külön rendezni kell az addigi perköltségeket, az ügyvédi munkadíj sorsát és az illeték kérdését is.
Jó-e a biztosító ajánlata? Így mérhető meg a megegyezés értéke
A kártérítési ügyek túlnyomó része nem a bíróságon kezdődik, hanem a biztosítónál. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai szerint a biztosítónak a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított tizenöt napon belül, ezek hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül vagy kellően megindokolt kártérítési javaslatot kell tennie, vagy indokolással ellátott választ kell adnia az egyes követelésekre.
Az ajánlat megítélésénél nem az a kérdés, hogy az összeg soknak vagy kevésnek tűnik-e, hanem hogy lefedi-e mindazt, ami jogilag jár. Külön kell megvizsgálni a vagyoni károkat, vagyis hogy mit térít meg a biztosító a vagyoni károkból, és külön a nem vagyoni sérelmet ellentételező sérelemdíjat. Sok károsult azért érzi utólag méltánytalannak a rendezést, mert az ajánlat egyetlen összegben érkezett, és a jogcímek utólag már nem bonthatók szét.
A második lépés az összehasonlítás. A sérelemdíjnak nincs tarifája, a mértékét a bíróság minden ügyben egyedileg állapítja meg, a sérülés súlyossága, a gyógytartam, a maradandó következmények és az életminőség romlása alapján. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az összeg kiszámíthatatlan lenne: maga a bírói gyakorlat a mérce. Hogy ez a gyakorlat milyen nagyságrendben mozog, azt sérelemdíj-kalkulátorunkban sérüléstípus szerint tekintheti át, feldolgozott, ügyszámmal hivatkozott ítéletek alapján. A kalkulátor tájékoztat, nem ígér: az Ön ügyében a pontos megítélést a bíróság végzi el.
A harmadik szempont az időzítés. Ha a sérülés még nem stabilizálódott, és orvosilag nem látható, marad-e tartós következmény, a korai rendezés azt kockáztatja, hogy olyan igényről mond le, amelynek a mértékét még senki nem ismeri. Ilyenkor sokszor helyesebb megvárni az állapot rendeződését, vagy legalább úgy formálni a megállapodást, hogy a később jelentkező következményekre ne terjedjen ki.
Hogyan zajlik a kártérítési per lépésről lépésre?
A keresetlevél és a perfelvételi szak
A pert a felperes keresetlevéllel indítja. A keresetlevélben pontosan meg kell jelölni a bíróságot, a felek adatait, a határozott kereseti kérelmet, a jogalapot, a tényállításokat és a jogi érvelést, továbbá azokat a bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat, amelyekre a felperes támaszkodni kíván. Fel kell tüntetni a pertárgyértéket, valamint azokat a tényeket is, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható. A bírói gyakorlat ezt szigorúan veszi: nem elég a kárt és a jogsértést megjelölni, az okozati összefüggést is valószínűsíteni kell.
A jogi képviselet a peres eljárásban főszabály szerint kötelező, ugyanakkor ez alól épp a leggyakoribb - 30 millió forint pertárgy értéket el nem érő - vagyonjogi ügyek (néhány ügytípustól eltekintve) kivételt jelentenek. A sérelemdíj és kártérítés iránti ügyek rendkívüli összetettségére tekintettel azonban értékhatártól függetlenül nem érdemes jogi képviselő nélkül belevágni egy peres eljárásba.
A per első szakasza a perfelvétel, amelynek célja a jogvita kereteinek végleges kijelölése. A felek itt adják elő a tényállításaikat, itt jelölik meg, mit vitatnak és mit ismernek el, és itt terjesztik elő a bizonyítási indítványaikat. A perfelvételt a bíróság végzéssel zárja le, és ehhez kötve van. Az érdemi tárgyalási szakban a bíróság már csak a korábban kijelölt kereteken belül folytat bizonyítást. Ennek súlyos következménye van: ami a perfelvétel lezárásáig nem került elő, azt később már csak kivételesen lehet pótolni. Ez az úgynevezett preklúzió, és a gyakorlatban ez az egyik leggyakoribb oka annak, hogy egy egyébként megalapozott igény veszít az értékéből.
Bizonyítás: iratok, tanúk, szakértők
A bizonyítási teher főszabály szerint a károsultat terheli. Neki kell bizonyítania a kár bekövetkezését, annak összegszerűségét, a jogellenes magatartást és az okozati összefüggést; az alperes oldalán pedig az áll, hogy magatartása nem volt felróható, vagy hogy a felelősség alól mentesül. Ha a károsult a feltételek közül akár egyet sem bizonyít, a kereset elutasításra kerülhet, még akkor is, ha a többi elem egyébként fennáll.
Személyi sérüléses ügyekben a szakértői bizonyítás rendszerint döntő. Az orvosi következmény, a maradandó károsodás mértéke és az oksági kapcsolat többnyire különleges szakismeretet igényel, ezért a bíróság igazságügyi szakértőt rendel ki. A fél által beszerzett magánszakértői vélemény nem azonos a kirendelt szakértő szakvéleményével: a bíróság értékelheti, de a gyakorlat nem tekinti automatikusan döntő erejűnek, és a díja sem hárítható át minden esetben az ellenfélre. Arról, hogy mikor és hogyan érdemes ilyen véleményt beszerezni, részletesen írtunk az orvosszakértői vélemény beszerzéséről szóló útmutatónkban.
Ítélet, fellebbezés, végrehajtás
Az elsőfokú ítéletben a bíróság dönt a kereseti kérelmekről, a perköltségről és a kamatokról, az indokolásban pedig végig kell vezetnie, milyen bizonyítékok alapján állapította meg a tényállást, és miért jutott az adott összeghez. Sérelemdíjnál az indokolásnak külön ki kell térnie a hátrányok jellegére, az életminőség változására és a károsult egyedi körülményeire.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye. A Kúria előtti felülvizsgálat rendkívüli perorvoslat, szigorú feltételekkel és rövid határidővel; nem automatikus jogorvoslat, hanem a jogszabálysértés érdemi felvetéséhez kötött. Ha a kötelezett a jogerős ítélet ellenére nem fizet, a végrehajtás a bírósági végrehajtás általános szabályai szerint indítható meg. A késedelmi kamat főszabály szerint a károsodás bekövetkeztétől jár, mert a kártérítés ekkor válik esedékessé; a pontos kezdőnapot a kereseti kérelem és a jogcím is befolyásolja.
Az eljárás hosszáról hivatalos, országos statisztika az ilyen perek átlagos időtartamáról nem áll rendelkezésre, ezért felelősen csak annyi mondható: a bizonyítás terjedelme, a szakértői vizsgálatok száma és az esetleges fellebbezés együtt határozza meg, mennyi időt vesz igénybe az ügy. Egy szakértői bizonyítást igénylő személyi sérüléses per rendszerint jóval hosszabb, mint egy tisztán okirati alapon eldönthető vagyoni kárügy.
Mit ír alá? A peren kívüli megállapodás kockázatai
A kártérítési ügyek legnagyobb, visszafordíthatatlan hibái nem a bíróságon, hanem egy aláírásnál születnek. Ha a károsult elfogadja a biztosító ajánlatát, a felek peren kívüli megállapodást kötnek, és ez a megállapodás rendezi az ügyet. A bíróság egy ilyen megállapodást utóbb nem az elnevezése, hanem a tényleges tartalma alapján ítél meg: azt vizsgálja, hogy a megállapodás mire terjedt ki, és hogy az adott követelés az aláírás időpontjában ismert volt-e egyáltalán.
Ebből következik a legfontosabb gyakorlati üzenet. A friss ítélkezési gyakorlat szerint az olyan követelés, amely a megállapodás időpontjában még nem volt esedékes és pontosan nem is volt ismert, nem feltétlenül tekinthető olyan igénynek, amelyre a joglemondás kiterjedt. Ez esélyt adhat a később jelentkező sérülések érvényesítésére, de nem szabad rá építeni: sokkal biztonságosabb, ha a megállapodás szövege eleve pontosan körülhatárolja, mely jogcímekre és mely időszakra vonatkozik.
Egy megkötött megállapodás megtámadására ugyanis csak rendkívül szűk körben van mód. A Polgári Törvénykönyv alapján tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esetén nyílik meg a megtámadás joga, és a megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül gyakorolható, akár a másik félhez intézett nyilatkozattal, akár közvetlenül bíróság előtt. Ezen felül van egy külön korlát, amelyet minden károsultnak ismernie kell: az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak tartottak. Vagyis ha éppen a sérülés súlyossága vagy az összeg volt a vita tárgya, arra utólag általában nem lehet tévedésre hivatkozni. Az aláírás előtti jogi ellenőrzés ezért összehasonlíthatatlanul többet ér, mint bármilyen későbbi jogorvoslati kísérlet.
Két gyakorlati eszköz marad a károsult kezében. Az egyik a részleges egyezség: a törvény lehetővé teszi, hogy a felek a vitás kérdéseknek csak egy részét rendezzék, a többiben pedig az egyeztetés vagy az eljárás folytatódjon. A másik a megállapodás gondos szövegezése, vagyis annak kimondása, hogy a rendezés mely jogcímekre és mely következményekre terjed ki. Ha a biztosító hónapok óta halogatja a választ, vagy éppen sürgeti az aláírást, érdemes átnézni, mit tehet a biztosító elhúzódó eljárása ellen.
Az időzítésnek van egy másik korlátja is. A követelések főszabály szerint öt év alatt évülnek el, és az elévülést kizáró megállapodás semmis. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik, egyes igénytípusoknál pedig ettől eltérő szabály is érvényesülhet, ezért a határidőt mindig konkrétan kell megvizsgálni. Erről bővebben írtunk a kártérítési igény elévülési határidejéről.
Ha a per alatt is kell a pénz: ideiglenes intézkedés és közbenső ítélet
Súlyos sérülés után a legnyomasztóbb kérdés gyakran nem az, hogy mennyit ítél meg a bíróság, hanem az, hogy addig miből él a család. A polgári perrendtartás két eszközt kínál erre a helyzetre.
Az ideiglenes intézkedés a gyors, átmeneti jogvédelem eszköze. Kérelmezni már a per megindítása előtt is lehet, és a bíróság soron kívül jár el. Kártérítési ügyben tipikusan akkor jön szóba, ha a károsult a végleges döntést nem várhatja meg, mert a létfenntartáshoz, a gyógykezeléshez vagy a kárenyhítéshez sürgősen pénzre van szüksége. A bíróság az intézkedést biztosítékadáshoz kötheti, ilyenkor határidőt tűz a biztosíték teljesítésére, és a határozat a teljesítés megállapításával válik előzetesen végrehajthatóvá. Fontos reális képet adni: a bírói gyakorlat ezzel az eszközzel visszafogottan bánik, az ideiglenes intézkedés célhoz kötött, kivételes megoldás maradt, nem általános előlegfizetési mechanizmus.
A közbenső ítélet ennél gyakrabban alkalmazott eszköz. Lényege, hogy a bíróság előbb dönt a felelősségről, a jogalapról, és az összegszerűség bizonyítását későbbre hagyja. A Kúria megfogalmazása szerint ennek egyetlen jogszabályi feltétele van: a jogvitának a jogalap és az összegszerűség tekintetében elkülöníthetőnek kell lennie. Akkor érdemes kérni, ha a felelősség már nagyrészt tisztázott, az összegszerűség viszont hosszú szakértői bizonyítást igényelne. A jogerős közbenső ítéletnek erős kötőereje van, ezért a jogalap tisztázása után a további vita jellemzően már csak a mértékről folyik, ami az egyezségkötés esélyét is javítja.
Mit tegyen, ha kártérítési igényt szeretne érvényesíteni? Lépésről lépésre
- Rendezze az iratanyagot, mielőtt bármit aláír. Gyűjtse össze a kórházi zárójelentéseket, ambuláns lapokat, leleteket, a rendőrségi vagy munkabaleseti dokumentumokat és minden számlát. A kártérítési igény ereje nem az érvelésen, hanem a dokumentáción múlik, és a hiányzó iratok pótlása később sokkal nehezebb.
- Készítsen tételes kárkimutatást. Válassza szét a vagyoni károkat (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, utazási költség, kiesett jövedelem, ápolási többletteher) és a nem vagyoni sérelmet ellentételező sérelemdíjat. A jogcímenkénti bontás nélkül az ajánlat nem is összehasonlítható azzal, ami valójában járna.
- Jelentse be az igényt írásban, és tartsa be a saját határidőit. A biztosítónak jogszabályi határideje van a válaszra, de ez csak akkor kezd el futni, ha az igény ténylegesen beérkezett és a szükséges dokumentumok rendelkezésre állnak. Minden beadványról őrizze meg a feladás igazolását.
- Kérjen indokolást, ha elutasítják vagy alacsony ajánlatot kap. A biztosítónak indokolással ellátott választ kell adnia az egyes követelésekre. Az elutasító válaszban arról is tájékoztatnia kell, milyen fórumokhoz fordulhat. Ez a levél a későbbi jogérvényesítés egyik legfontosabb irata.
- Ne kössön peren kívüli megállapodást, amíg az állapota nem rendeződött. Ha a gyógyulás még tart, vagy orvosilag nyitott, marad-e maradandó következmény, a mindenre kiterjedő rendezés aláírása aránytalan kockázat. Kérje, hogy a megállapodás pontosan nevezze meg, mely jogcímekre terjed ki.
- Mérje fel a különbözetet és a bizonyítási esélyt. A perindítás akkor indokolt, ha az ajánlat láthatóan elmarad a szakmailag alátámasztható igénytől, a felelősség vagy az összeg csak részben elismert, és a bizonyítékok az Ön oldalán erősek. Ha a különbözet kicsi, a további bizonyítás költsége és ideje aránytalan lehet.
- Ha perre kerül sor, mindent adjon elő időben. A perfelvételi szak lezárása után az új tények és bizonyítékok előterjesztése már csak kivételesen lehetséges. Az iratok és a bizonyítási indítványok teljes körű, korai előterjesztése az egyik legfontosabb eszköz, amellyel a per kimenetele befolyásolható.
- Kérjen jogi konzultációt, mielőtt dönt. Az ajánlat értékelése, a kereseti összeg meghatározása és a megállapodás szövegezése olyan pontok, ahol egyetlen rossz döntés évekre kihat. A Dr. Megyesi Ügyvédi Irodánál kártérítési ügyekben az első konzultáció ingyenes.
Tévhitek a perről, az egyezségről és az ügyvédi költségekről
Tévhit: "Ha elveszítem a pert, mindenem rámegy."
Valójában: A pervesztesség valóban kockázat, mert ilyenkor az ellenfél perköltségét is viselni kell. A kockázat mértéke azonban kezelhető. Személyi sérüléses ügyben a felperest jellemzően illetékfeljegyzési jog illeti meg, így az illetéket nem kell megelőlegeznie, és a törvény külön szabálya szerint kártérítési perben mellőzhető az arányos költségmegosztás, ha a bíróság a követeltnél kevesebbet ítél meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak. Ehhez járul, hogy irodánk a kártérítési ügyek túlnyomó többségét sikerdíjas vagy sikerdíjjal vegyes konstrukcióban vállalja, így a per minimális ügyvédi díjkockázat mellett is megindítható.
Tévhit: "Amit a biztosítónál aláírtam, azt később úgyis meg lehet támadni."
Valójában: Ez az egyik legköltségesebb félreértés. A megkötött megállapodás megtámadására rendkívül szűk körben van csak mód: tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esetén, a megállapodás megkötésétől számított egy éven belül. Ráadásul az egyezség érvényességét nem érinti az olyan körülményre vonatkozó tévedés, amely a felek között vitás volt vagy amelyet bizonytalannak tartottak, márpedig kártérítési ügyben rendszerint éppen a sérülés súlyossága és az összeg a vitás kérdés. A gyakorlatban tehát abból kell kiindulni, hogy az aláírás véglegesen lezárja az ügyet. Éppen ezért kérjen ügyvédi segítséget, mielőtt bármit aláír.
Tévhit: "Az egyezség azt jelenti, hogy feladom az igényemet."
Valójában: A bíróság által jóváhagyott perbeli egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek, tehát ugyanúgy végrehajtható. Ráadásul a törvény szerint a felek a vitás kérdések egy részét is rendezhetik egyezséggel, a többiben pedig az eljárás folytatódhat.
Tévhit: "Ha egyszer pert indítok, már nincs visszaút."
Valójában: A bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti az egyezség létrehozását, és a felek a per alatt is megállapodhatnak, akár perbeli, akár peren kívüli egyezséggel. A perindítás sokszor éppen azt éri el, hogy a másik oldal komolyan vegye az igényt, és tárgyalóasztalhoz üljön.
Tévhit: "A per úgyis évekig tart, addig nem kapok semmit."
Valójában: A per valóban időigényes, de nem eszköztelen. Sürgős, létfenntartáshoz vagy gyógykezeléshez kötődő helyzetben ideiglenes intézkedés kérhető, a felelősség korai tisztázására pedig a közbenső ítélet szolgál, amely gyakran magát az egyezségkötést is felgyorsítja.
Ügyvédi díjazás kártérítési ügyben: milyen formák léteznek?
Az ügyvédi megbízás díjazása a törvény szerint szabad megállapodás tárgya, és a felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik. A gyakorlatban több konstrukció fordul elő: óradíj, fix átalánydíj, az ügy eredményességéhez kötött díj, vagyis a sikerdíj, továbbá ezek kombinációja, illetve a részsikerdíj, ha a szerződés ezt kifejezetten és egyértelműen rendezi. Irodánk a kártérítési ügyek túlnyomó többségét sikerdíjas vagy sikerdíjjal vegyes konstrukcióban vállalja.
Külön érdemes tisztázni két olyan fogalmat, amelyet a köznyelv gyakran tévesen alkalmaz. A megbízási díj az ügyfél és az ügyvéd közötti, belső jogviszonyt rendezi. A megítélt ügyvédi munkadíj ezzel szemben a perköltség része, vagyis az az összeg, amelyet a pervesztes félnek kell megtérítenie. A hatályos rendelet szerint az ügyvédi díj alapja a megbízási szerződésben kikötött munkadíj és a megfizetett indokolt készkiadások együttes összege, a bíróság pedig erre irányuló kérelem esetén eltérő összegben is megállapíthatja azt, ha a felszámított díj a jog érvényesítésével nem függ össze vagy ahhoz nem szükségszerű.
A Dr. Megyesi Ügyvédi Irodánál a díjazás formáját minden ügyben egyedileg, az ügy jellegének és a várható munkaterhelésnek megfelelően, írásbeli megbízási szerződésben rögzítjük, még a megbízás elvállalása előtt. Az ingyenes első konzultáción így Ön nemcsak az ügye jogi esélyeiről kap tájékoztatást, hanem arról is, milyen díjazási konstrukció jöhet szóba.
Mikor érdemes kártérítési ügyvédhez fordulni?
Vannak helyzetek, amelyekben a jogi képviselet bevonása már a pert megelőző szakaszban különösen indokolt. Ilyen, ha a biztosító elutasította az igényt, vagy a felelősséget csak részben ismeri el, mert ilyenkor a további lépések már jogi érveléstől függenek. Ilyen az is, ha az ajánlott összeg érzékelhetően elmarad attól, amit a bírói gyakorlat hasonló sérüléseknél mutat, hiszen az eltérés megítéléséhez összehasonlítási alapra van szükség.
Külön indok a súlyos vagy maradandó egészségkárosodás, ahol a jövedelempótló járadék, az ápolási többletteher és a hosszú távú következmények számszerűsítése önmagában szakértői feladat. Ugyanígy indokolt a jogi képviselet, ha a másik fél átfogó, mindenre kiterjedő joglemondást tartalmazó megállapodást kínál, ha az igényt munkáltatóval szemben kell érvényesíteni, illetve értelemszerűen a bírósági eljárási szakaszban.
A Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda kártérítési ügyekben ingyenes első konzultációt biztosít, a megkereséshez nem szükséges hivatalos megbízás vagy előzetes díjfizetés.
Gyakran ismételt kérdések
Kell-e előre fizetnem illetéket, ha személyi sérülés miatt indítok pert?
Személyi sérüléses ügyben a felet illetékfeljegyzési jog illeti meg, ha a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése vagy sérelemdíj megfizetése iránt terjeszt elő igényt. Akit ilyen jog illet meg, az mentesül az illeték előzetes megfizetése alól, és az eljárás végén azt fizeti, akit a bíróság erre kötelez. A perindításkor tehát jellemzően nem kell letenni az illetéket.
Mennyi ideig tart egy kártérítési per?
Hivatalos, országos statisztika az ilyen perek átlagos időtartamáról nem áll rendelkezésre, ezért felelős tájékoztatás csak a befolyásoló tényezőkről adható. Az eljárás hosszát elsősorban a bizonyítás terjedelme, a szükséges szakértői vizsgálatok száma és az esetleges fellebbezés határozza meg. Egy szakértői bizonyítást igénylő személyi sérüléses ügy jellemzően lényegesen hosszabb, mint egy okirati alapon eldönthető vagyoni kárügy.
Mi történik, ha csak részben nyerem meg a pert?
A főszabály szerint részleges pernyertesség esetén a fél a pervesztessége arányában téríti meg az ellenfél perköltségét. Az ilyen perekben azonban a törvény kivételt enged: ha a követelés összegszerű megítélése bírói mérlegeléstől függ, és a bíróság a követeltnél kevesebbet ítél meg, de a követelt összeg nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak, az arányos költségmegosztás mellőzhető.
Megtámadhatom-e a biztosítóval kötött megállapodást, ha később súlyosabb lett az állapotom?
Erre csak rendkívül szűk körben van mód. A megtámadás tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esetén lehetséges, a megállapodás megkötésétől számított egy éven belül, ráadásul az egyezség érvényességét nem érinti az olyan körülményre vonatkozó tévedés, amely a felek között vitás volt. A gyakorlat a megállapodás tényleges tartalmát vizsgálja, és a friss ítélkezési gyakorlat szerint az aláíráskor még nem ismert, nem esedékes követelésre a joglemondás nem feltétlenül terjed ki, erre azonban előre nem lehet tervezni. Ezért kérjen ügyvédi véleményt az aláírás előtt.
Ha egyszer pert indítottam, lehet-e még megegyezni?
Igen. A bíróság a per bármely szakaszában megkísérelheti, hogy a felek egyezséggel rendezzék a jogvitát, és a felek a per alatt is köthetnek megállapodást. A perbeli egyezséget a bíróság jóváhagyja, és annak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. A perindítás tehát nem zárja el a megegyezés útját.
Olcsóbb-e, ha egyezséggel zárul az ügy?
Az illeték szempontjából igen. Ha a felek a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig egyezséget kötnek, az illeték a peres eljárás illetékének tíz százaléka, ha pedig az egyezség ezt követően születik meg, ötven százalék. Emellett az egyezség a perköltség további növekedését és a pervesztesség kockázatát is kizárja.
Kell-e ügyvédet fogadnom a kártérítési perhez?
A peres eljárásban a jogi képviselet a 30 millió forintot meghaladó ügyértékű ügyben kötelező, ez alatt ilyen kötelezettség rendszerint - egyes ügytárgyak kivételével - nem áll fenn. Nagyobb pertárgyértékű személyi sérüléses ügyekben ezért a jogi képviselet jellemzően nem választás kérdése, figyelemmel azonban a sérelemdíj és kártérítés iránti ügyek rendkívüli komplexitására, ezen összeghatár alatt sem érdemes jogi képéviselő nélkül belevágni egy peres eljárásba.
Kaphatok-e pénzt már a per alatt?
Sürgős helyzetben ideiglenes intézkedés kérhető, amely a gyors, átmeneti jogvédelmet szolgálja, és amelyről a bíróság soron kívül dönt. Kérelmezni már a per megindítása előtt is lehet. A bírói gyakorlat ezzel az eszközzel visszafogottan bánik, ezért a kérelmet alaposan alá kell támasztani a létfenntartáshoz, gyógykezeléshez vagy kárenyhítéshez kötődő sürgősséggel.
Forduljon hozzánk bizalommal: kártérítési ügyekben az első konzultáció ingyenes
Ha Ön vagy hozzátartozója kártérítési igényt szeretne érvényesíteni, vagy éppen a biztosító ajánlata előtt áll, a Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda kártérítési specializációval áll rendelkezésre. Az iroda országosan vállal kártérítési ügyeket, és kártérítési ügyekben az első konzultáció ingyenes.
Ha még nem döntötte el, hogy egyezséget kössön vagy pert indítson, ebben is segítünk: itt olvashat a peres és peren kívüli képviseletünkről.
Kapcsolat:
- 📞 Telefon: 20/524-8087
- ✉️ E-mail: info@drmegyesi.com
- 🌐 Weboldal: www.drmegyesi.com
Mennyi sérelemdíjat ítélnek hasonló ügyekben? Irodánk sérelemdíj-kalkulátora feldolgozott, ügyszámmal hivatkozott bírósági ítéletek alapján, sérüléstípus szerint mutatja meg a ténylegesen megítélt összegeket — regisztráció és adatmegadás nélkül. A kalkulátor tájékoztatást ad, nem ígéretet: minden ügy egyedi megítélés alá esik.
Kapcsolódó útmutatók
Ha a biztosítóval van vitája
- Mit tegyen, ha a biztosító halogat vagy nem válaszol?
- Mit tegyen, ha a biztosító a totálkáros autóra túl keveset ajánl?
- Vétlen voltam, mégis nekem kell fizetnem? Mit lehet vitatni közlekedési baleset után?
Határidők, jogosultság, adózás
- Mennyi idő alatt évül el a kártérítési igény közlekedési baleset esetén?
- Jár-e sérelemdíj, ha részben én is hibás voltam?
- Adóköteles-e a sérelemdíj, köznyelven fájdalomdíj, és a kártérítés?
Bizonyítás és iratok
- Milyen orvosi dokumentumok számítanak a személyi sérüléses kártérítési ügyben?
- Mire jó az orvosszakértői vélemény, és hogyan szerezhető be?
- Milyen iratokkal bizonyítható a keresetkiesés és a kiesett bér baleset után?
Kapcsolódó pillércikkek
- Minden, amit a sérelemdíjról tudni kell 2026-ban
- Vagyoni károk (anyagi kár) személyi sérülés esetén
- Bizonyítás kártérítési ügyben: a károsult kézikönyve
- Kit terhel a kártérítési felelősség? A felelősségi alakzatok kézikönyve
Jelen cikk általános tájékoztatás célját szolgálja, és nem helyettesíti az egyéni jogi tanácsadást. Konkrét ügyében forduljon bizalommal a Dr. Megyesi Ügyvédi Irodához.
Utolsó frissítés: 2026. szeptember 8.