A biztosító hiánypótló levele a keresetveszteség igazolását kéri, Ön pedig nem tudja, melyik papírt kitől kell beszereznie. Ez az útmutató végigveszi az iratokat, és megmutatja, miért nem elég önmagában a munkáltatói igazolás.
Miről szól ez a cikk?
A baleset utáni hetekben sok károsult kap a biztosítótól egy levelet, amely a keresetveszteség igazolását kéri. Ez a cikk azt mutatja be, milyen iratokkal igazolható a baleset miatt kiesett jövedelem, honnan szerezhetők be, és miért nem elég önmagában egy munkáltatói igazolás. A bizonyítás tágabb kereteit a bizonyítás kártérítési ügyben című útmutatónk tárgyalja.
Mit kér valójában a biztosító, amikor a keresetveszteség igazolását kéri?
A baleset miatt kiesett jövedelem nem azonos a bruttó bérrel. A kár az a különbözet, amely a baleset nélkül elérhető jövedelem és a kiesés idejére ténylegesen kapott ellátás között keletkezik. Ezért kell mindkét oldalról irat: arról is, amit keresett volna, és arról is, amit valójában kapott.
A számítás sorrendje a bírói gyakorlatban következetes. A kiindulópont a bruttó, járulékalapot képező kereset, ebből levonják a károsultat terhelő járulékokat, majd az így kapott összegből a kiesés idejére folyósított ellátást. Ami marad, az a megtérítendő kár. Munkaviszonnyal összefüggő balesetnél ezt a munka törvénykönyve kifejezetten ki is mondja.
A Polgári Törvénykönyv a jövedelemkiesést a károsodást megelőző egy év havi átlagjövedelme alapján rendeli meghatározni, tartós jövedelmi változás esetén pedig a változás utáni időszak átlaga az irányadó. Ebből következik, hogy a teljes, tizenkét hónapos bérsorozat nem túlbuzgóság, hanem pontosan az az adat, amelyet a törvény alapul vesz.
Az iratok beszerzésével nem érdemes várni. A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás szabályai szerint a biztosító tizenöt napos válaszadási határideje a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számít. Amíg a keresetveszteséget igazoló irat hiányzik, ez a határidő el sem indul.
Elég a munkáltatói jövedelemigazolás a keresetkiesés bizonyításához?
A legfontosabb irat a baleset előtti tizenkét hónap bérjegyzéke. A munka törvénykönyve szerint a munkáltató a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást köteles adni, mégpedig olyan tartalommal, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét és a levonások jogcímét ellenőrizni tudja. A bérjegyzék kiadása tehát nem szívesség, hanem törvényi kötelezettség.
E mellé kerül a munkáltatói jövedelemigazolás a baleset előtti egy év bruttó, táppénzalapot képező keresetéről, valamint a munkaszerződés és a munkaköri leírás. A munkaköri leírás nem formalitás: a bírói gyakorlat önálló bizonyítékként értékeli, mert a kár megállapításánál mindig a baleset előtti és utáni állapotot kell összehasonlítani.
Van azonban egy pont, amelyen sok kárigény elbukik. A Kúria gyakorlata szerint az az igazolás, amely csak azt mutatja meg, hogy az adott munkakörben milyen kereset volt elérhető, nem elegendő. Bizonyítani kell azt is, hogy a kimutatott kereset a baleset bekövetkezése nélkül személy szerint a károsultra is irányadó lett volna. Ha a károsult már a baleset előtt is kevesebbet keresett, mint a hasonló munkakörben, azonos munkaidőben dolgozó kollégái, az általános igazolás önmagában nem alapoz kártérítést.
A jövedelem ráadásul nem csak az alapbérből áll. A munka törvénykönyve szerint az elmaradt jövedelembe beleszámít annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értéke is, amelyre a munkavállaló a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azt a baleset előtt rendszeresen igénybe vette. A bírói gyakorlat ennek megfelelően a műszakpótlékot, az ügyeleti és készenléti díjat, a rendszeres túlórát, a prémiumot, valamint a béren kívüli juttatást, például a cafetériát is a kárigény részének tekinti. A rendszerességet éppen a tizenkét havi bérjegyzék-sorozat igazolja.
Az iratok, amelyek a kiesést és a kapott ellátást igazolják
A kiesés időtartamát a keresőképtelenségről szóló orvosi igazolás bizonyítja, vagyis az az irat, amely rögzíti, mettől meddig nem volt munkaképes. A másik oldalt a folyósított ellátásról szóló igazolás adja. Ezt a munkáltatói társadalombiztosítási kifizetőhelytől lehet kérni, ha a munkáltatónál működik ilyen, ennek hiányában pedig az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró vármegyei kormányhivataltól, budapesti vagy Pest vármegyei székhely esetén Budapest Főváros Kormányhivatalától.
Az ellátás mértéke egyben a különbözet nagyságát is meghatározza. A táppénz a táppénzalap hatvan százaléka, ha a károsult legalább hétszázharminc biztosításban töltött nappal rendelkezik, egyébként ötven százalék, és ugyanez az arány érvényes a kórházi ápolás idejére. A táppénz egy napra járó összege ezen felül nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. Átlag feletti kereset mellett tehát a tényleges kiesés jóval nagyobb, mint amit a hatvan százalékos arány sejtet.
Munkahelyi baleset (jogi szakszóval üzemi baleset) esetén más a helyzet: a baleseti táppénz az alapját képező jövedelem teljes összegével egyezik meg, úti balesetnél annak kilencven százalékával. Ehhez azonban a munkabaleseti jegyzőkönyv mellett szükség van az üzemi baleset tényét megállapító határozatra is, mert baleseti ellátás csak ennek bemutatásával állapítható meg. Az üzemiség elismerése iránti kérelmet legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani, és e határidő elmulasztása miatt igazolással nem lehet élni.
Hogyan igazolható a keresetkiesés, ha a károsult vállalkozó?
Egyéni vállalkozónál a bizonyítás szerkezete más, mert nem egyetlen irat, hanem iratsorozat és kimutatható tendencia igazolja a kiesést. A bírói gyakorlat szerint a kár nem a bevételkiesés, hanem a nyereségkiesés: a reálisan várható árbevételből le kell vonni az elmaradt költségeket is. Az igazoláshoz az adóbevallás, a könyvelői kimutatás, a szerződések és a kiállított számlák használhatók, a bíróság pedig a reális és ellenőrizhető adatokat veszi alapul, nem a tervezett árbevételt. Ha a vállalkozó a jövedelmét vállalkozói kivétként vette fel, a keresetveszteség alapja a ténylegesen kivett összeg lehet.
Ha a baleset előtti időszakra egyáltalán nincs igazolható jövedelem, a Polgári Törvénykönyv az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjövedelmét engedi alapul venni. Ez pályakezdőknél is használható megoldás.
Mit tehet, ha a munkáltató nem adja ki az iratot?
Előfordul, hogy a munkáltató nem adja ki az iratot, vagy a cég időközben megszűnt. Ilyenkor a bíróság a bizonyító fél kérelmére kötelezheti az ellenérdekű felet az olyan okirat rendelkezésre bocsátására, amelyet egyébként is köteles kiadni. Ha a másik fél a bizonyítás sikerességét neki felróhatóan hiúsítja meg, a károsult bizonyítási szükséghelyzetbe kerülhet, és a bíróság a bizonyítandó tényt valósnak fogadhatja el. Munkaügyi perben ezen felül a munkáltatónak kell bizonyítania az igényelt juttatással összefüggő számítások helyességét, ha azt vitatják.
Tipikus hibák az igazolások összegyűjtésénél
A leggyakoribb hiba, hogy a károsult csak az utolsó két-három bérjegyzékét csatolja, holott a törvényi számítási mód egy teljes évet vesz alapul. Hasonlóan gyakori, hogy csak az alapbérét igazolja, és a rendszeres pótlékok vagy a béren kívüli juttatás kimarad a kárigényből. A harmadik visszatérő mulasztás a folyósított ellátásról szóló igazolás hiánya, amely nélkül a különbözet nem számítható ki. Végül sokan nem dokumentálják a visszatérés utáni időszakot: a csökkentett munkaidő, a könnyített munkakör vagy az elmaradt előlépés tartós jövedelemkiesést jelenthet, amelyet járadék formájában lehet érvényesíteni.
Tévhit: „A munkáltatói igazolás önmagában elég.” Valójában: a bírói gyakorlat szerint az igazolásnak a károsult saját, egyediesített jövedelmét kell mutatnia, nem a munkakörben általában elérhető keresetet.
Tévhit: „Ha nem tudom pontosan igazolni, majd a bíróság megbecsüli.” Valójában: a bíróság csak akkor határozza meg a kár összegét mérlegeléssel, ha az a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg. A saját mulasztásból eredő bizonyítatlanságot ez nem pótolja.
Végül érdemes tudni, hogy nem minden bizonyítási teher a károsulté. Ha a biztosító vagy a munkáltató arra hivatkozik, hogy a károsult a kiesés idején dolgozhatott volna, ezt neki kell konkrét tényekkel és körülményekkel alátámasztania, a puszta hivatkozás a bírói gyakorlat szerint nem elegendő.
Forduljon hozzánk
Ha Ön is most állítja össze a keresetkiesését igazoló iratokat, vagy a biztosító hiánypótlást kért, a Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda segít meghatározni, mely dokumentumokra van szükség és honnan szerezhetők be. Kártérítési ügyekben az első konzultáció ingyenes.
📞 20/524-8087
✉️ info@drmegyesi.com
🌐 drmegyesi.com
Mennyi sérelemdíjat ítélnek hasonló ügyekben? Irodánk sérelemdíj-kalkulátora feldolgozott, ügyszámmal hivatkozott bírósági ítéletek alapján, sérüléstípus szerint mutatja meg a ténylegesen megítélt összegeket — regisztráció és adatmegadás nélkül. A kalkulátor tájékoztatást ad, nem ígéretet: minden ügy egyedi megítélés alá esik.
Jelen cikk általános tájékoztatás célját szolgálja, és nem helyettesíti az egyéni jogi tanácsadást. Konkrét ügyében forduljon bizalommal a Dr. Megyesi Ügyvédi Irodához.
Utolsó frissítés: 2026. augusztus 24.