Mit tegyen, ha a biztosító halogat vagy nem válaszol?

dr. Megyesi Attila ügyvéd, kártérítési szakjogász

Telnek a hetek, a biztosító mégsem dönt? A kárrendezési határidők valójában Önt védik, és több gyakorlati lépéssel kimozdíthatja a holtpontról az ügyét.

Teendők a biztosító halogatása esetén

Miről szól ez a cikk?

Feltöltötte a kárbejelentést, beküldte az iratokat, és azóta csak a csend. Telnek a hetek, Ön visel minden terhet, a biztosító pedig halogatja a kárrendezést, vagy egyszerűen nem válaszol a kárigényére. Ez a cikk gyakorlati, lépésről lépésre követhető kapaszkodót ad ahhoz, hogy ebben a tehetetlen várakozási helyzetben mit tehet most azonnal, milyen határidők dolgoznak Ön mellett, és melyik fórumhoz érdemes fordulnia.

Mit jelent jogilag, ha a biztosító hallgat?

A hallgatás nem azt jelenti, hogy Önnek tétlenül várnia kell. A felelősségbiztosítónak (köznyelven egyszerűen: a biztosítónak) törvényi határideje van. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai szerint a biztosítónak a kárrendezéshez szükséges iratok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában is legkésőbb a kárigény benyújtásától számított 3 hónapon belül indokolt választ vagy kártérítési javaslatot kell adnia. Ha pedig a javaslatot elfogadták, vagy a kártérítést jogerősen megítélték, az összeget további 15 napon belül ki kell fizetnie.

Lényeges, hogy a KGFB (kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás) esetében ezt a határidőt maga a törvény szabja meg. Ezért a biztosító a határidő lejártával már akkor is késedelembe esik, ha Ön külön nem szólította fel a fizetésre. A saját biztosításánál, például a cascónál, a szolgáltatás a feltételben megadott határidőben, ennek hiányában a biztosítási esemény bekövetkezéséhez igazodva válik esedékessé.

A késedelemnek ára van, és ez Önnek dolgozik. Igen: a kártérítés a károsodáskor azonnal esedékes, ezért a késedelmi kamat a törvény erejénél fogva jár, a biztosítóval szemben jellemzően a kárigény bejelentésétől számítva. A kamatot nem kell külön kialkudni, de érvényesíteni kell, ezért érdemes a kárigényben kifejezetten megjelölni. Ha a késedelmes fizetés a kamatot meghaladó, igazolható többletveszteséget is okozott Önnek, az külön is követelhető, de ezt bizonyítani kell. Ezen túl, ha a biztosító a határidőket sorozatosan megsérti vagy érdemi választ sem ad, a felügyeleti gyakorlat szerint vele szemben fogyasztóvédelmi vagy felügyeleti következmény, akár bírság is alkalmazható.

Gyakori halogató eszköz az ismételt iratbekérés. A biztosító csak olyan iratot kérhet érdemben, amely a felelősség, a jogcím és az összeg megállapításához valóban nélkülözhetetlen. Ha ugyanazokat vagy lényegtelen dokumentumokat kéri újra és újra, az már nem a kárrendezést szolgálja, hanem a határidő kitolását, és indokolatlan időhúzásnak minősülhet. Hasonlóan, személyi sérülésnél a biztosító nem várhat tétlenül a gyógyulás végállapotáig: a határidő ilyenkor is ketyeg, és a már megállapítható tételekről nyilatkoznia kell.

Mit tehet most? Lépésről lépésre

Mielőtt belevág, érdemes átgondolnia, hol tart az ügye; a baleset utáni teendők teljes idővonalát a baleset utáni első 72 óra című átfogó útmutatónk foglalja össze. Az elakadt kárrendezésben a következő lépések segítenek továbblendülni.

  1. Foglalja írásba a követelését, igazolható módon. Küldje el a kárigényét e-mailben vagy tértivevényes levélben, és kérjen rá határozott határidővel indokolt választ. A telefonos egyeztetés kényelmes, de utóbb nehezen bizonyítható, ezért minden lényeges lépésről maradjon írásos nyoma.
  2. Kérje a nem vitatott rész vagy az előleg kifizetését. Ha a felelősség nem vitás, és a kár egy része már megállapítható, a biztosító nem tarthatja vissza az egész összeget arra hivatkozva, hogy a végösszeg még nincs lezárva. A már elbírálható részre indokolt javaslatot kell adnia, a többi tételt pedig külön rendezheti.
  3. Jelölje meg a késedelmi kamatot a kárigényben. Tüntesse fel a főkövetelés összegét, a kamat kezdőnapját és azt, hogy a kamat a tényleges kifizetés napjáig jár. Így a kamatigény a kárrendezésben és egy esetleges perben is érvényesíthető marad.
  4. Nyújtson be írásbeli panaszt a biztosítóhoz. A biztosítónak a panaszára 30 napon belül indokolt, írásbeli választ kell adnia, az elutasításban pedig arról is tájékoztatnia kell, hová fordulhat tovább. Ez a lépés gyakran már önmagában kimozdítja a holtpontról az ügyet.
  5. Válassza a helyzetéhez illő fórumot. Ha Ön a károkozó kötelező biztosításával szemben lép fel, és nem szerződő fele annak, a Pénzügyi Békéltető Testület hatásköre jellemzően nem nyílik meg, így többnyire a bírósági út marad; a saját biztosítójával szemben viszont a testülethez fordulhat. Ha a panasza nem az összegről, hanem a biztosító eljárásáról vagy tájékoztatásáról szól, a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhető.
  6. Ismeretlen vagy biztosítatlan károkozónál keresse a MABISZ-t. Ha a vétkes (vagyis a kárt okozó) jármű biztosítatlan vagy ismeretlen, illetve a károkozó biztosítója felszámolás alá került, a MABISZ által működtetett Kártalanítási Számla, illetve Kártalanítási Alap fizet. Ismeretlen jármű esetén a kárt 30 napon belül be kell jelenteni.
  7. Ne hagyja elévülni az igényét. Az igények főszabály szerint több éven belül, jellemzően öt év alatt évülnek el. A közlekedési balesetből eredő igény esetében a pontos határidőkről a kártérítési igény elévülési ideje közlekedési balesetnél című írásunk ad részletes eligazítást. A bírói gyakorlat szerint, amíg Ön a biztosító magatartása alapján alappal bízhat a peren kívüli rendezésben, az elévülés nyugodhat, de ezt biztonsággal csak a dokumentált egyeztetés alapozza meg, ezért érdemes az ügyet időben szakemberrel áttekintetni.

Tipikus hibák ebben a helyzetben

A leggyakoribb hiba a passzív kivárás. Sokan abban a hitben hagyják telni a hónapokat, hogy amíg a biztosító nem jelentkezik, nincs mit tenni. Tévhit, hogy amíg a biztosító hallgat, a károsultnak (a sérültnek) várnia kell. Valójában a határidők a biztosítót kötik, és a kárigény írásbeli sürgetése, a kamat megjelölése és a panasz benyújtása már most megtehető.

Másik visszatérő hiba, hogy a károsult a teljes, egyben rendezett összegre vár, és nem kéri külön a már megállapítható, nem vitatott rész kifizetését. Hasonlóan költséges lehet a rossz fórum megválasztása: a fizetési meghagyásos eljárás egyértelmű, nem vitatott pénzkövetelésnél hasznos, de egy szakértői vizsgálatot igénylő, a biztosító által vitatott kárnál célszerűtlen, mert az ellentmondással úgyis perré alakul. Végül sokan a kamatigény megjelölését mulasztják el, pedig az jár, csak kérni kell.

A fenti, szigorú kárrendezési határidők elsősorban a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkoznak. Munkahelyi baleset (jogi szakszóval üzemi baleset) esetén az igény a munkáltató felelősségén alapul, és a folyamat más mederben halad; ennek részleteit a munkahelyi baleset és kártérítés A-tól Z-ig című útmutatónk tárgyalja. Orvosi műhiba gyanújánál pedig a kár megtérítése közvetlenül a közszolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval szemben is kérhető.

Forduljon hozzánk

Ha az Ön kárrendezése is elakadt, a Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda segít a következő lépések pontos meghatározásában. Kártérítési ügyekben az első konzultáció ingyenes.

📞 Telefon: 20/524-8087

✉️ E-mail: info@drmegyesi.com

Jelen cikk általános tájékoztatás célját szolgálja, és nem helyettesíti az egyéni jogi tanácsadást. Konkrét ügyében forduljon bizalommal a Dr. Megyesi Ügyvédi Irodához.

Utolsó frissítés: 2026. július 22.

A cikket a Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda készítette.

Süti beállítások

Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..