Az utas a baleset vétlen károsultja akkor is, ha éppen abban az autóban ült, amelyik a balesetet okozta. Ez az útmutató azt vizsgálja, kihez fordulhat a kárigényével, mit tartalmaz a teljes kárigénye, és milyen iratokkal igazolható, hogy Ön a járműben utazott.
Miről szól ez a cikk?
Ez a cikk arra a helyzetre ad választ, amikor Ön utasként sérült meg egy közlekedési balesetben, és nem tudja, kihez fordulhat a kárigényével. Végigvesszük, kitől kérheti a kártérítést akkor is, ha éppen abban az autóban ült, amelyik a balesetet okozta, mit tartalmaz a teljes kárigénye, milyen iratokkal igazolható az utazás ténye, és milyen határidőkre kell figyelnie.
Röviden
Mi a helyzet lényege? Utasként Ön a baleset vétlen károsultja. Az utas a felelősség szempontjából kívülálló harmadik személynek minősül, ezért a kárigényét akkor is érvényesítheti, ha éppen abban a járműben utazott, amelyik a balesetet okozta. Nem számít, hogy a vezető a házastársa, a barátja vagy egy taxis volt.
Mit tegyen most elsőként? Keresse fel orvosát vagy a legközelebbi baleseti sebészetet, és kérje, hogy a panaszai és azok baleseti eredete írásban is rögzüljenek. Ezt követően jelentse be a kárigényét a felelős jármű kötelező felelősségbiztosítójánál, írásban, igazolható módon.
Amit keressen elő: a mentőegység által kiállított lapot, az ambuláns lapot vagy a zárójelentést, a rendőrségi jegyzőkönyvet, a jármű rendszámát, a tanúk elérhetőségét, a gyógyszer- és útiköltségszámlákat, valamint a munkáltatói jövedelemigazolást.
Amire figyeljen: a károsultnak a káreseményt a bekövetkezéstől vagy a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül be kell jelentenie a biztosítónak. A biztosítót ezután törvényi határidő köti abban, hogy indokolt kártérítési javaslatot vagy indokolt választ adjon.
Kitől kérheti a kártérítést, ha utasként sérült meg?
A kötelező gépjárműfelelősség-biztosítás, köznyelven a kötelező biztosítás rendszerében biztosítottnak a jármű üzembentartója és a járművet vezető személy számít. Az utas egyikük sem, ezért a jog szemében nem a biztosítási jogviszony résztvevője, hanem károsult. Ebből következik a legfontosabb gyakorlati szabály: a kárigényét közvetlenül a felelős jármű üzembentartójának biztosítójával szemben érvényesítheti, és nem kell magánszemélyt perelnie ahhoz, hogy hozzájusson a kártérítéshez.
Sokan éppen itt akadnak el, mert a vezető közeli hozzátartozó vagy jó ismerős, és a károsult nem akarja anyagilag nehéz helyzetbe hozni. A kártérítést a gyakorlatban a felelős jármű kötelező felelősségbiztosítója fizeti, nem a sofőr a saját vagyonából; a fedezet éppen azért létezik, hogy ne neki kelljen helytállnia. A biztosító bizonyos esetekben, például ittas vezetés vagy a jogosítvány hiánya esetén utóbb megtérítést követelhet a vezetőtől, ez azonban a biztosító és a vezető közötti belső elszámolás, amely az Ön kártérítését nem érinti és nem is csökkenti.
Ha két jármű ütközött, gyakran hetekig vagy hónapokig vitatott marad, melyik vezetőt terheli a felelősség. Nem kell megvárnia: ha két jármű ütközött, az üzembentartók a kívülálló károsulttal szemben egyetemlegesen felelnek, így a teljes kárigényét bármelyik érintett biztosítóval szemben érvényesítheti. A bírói gyakorlat szerint az utas ilyenkor kívülálló harmadik személy, akivel szemben a két üzembentartó közös károkozónak minősül, és egymás között utóbb számolnak el. Ha pedig az egyik biztosítóval már egyezség született, arra a másik kötelezett főszabály szerint nem hivatkozhat a fennmaradó igénnyel szemben. A baleset utáni első napok teendőinek teljes idővonalát a baleset utáni első 72 óra című útmutatónk tárgyalja.
Külön ágat jelent, ha a felelős jármű mögött nincs biztosító. Ha a károkozó járműnek nem volt érvényes kötelező biztosítása, vagy a jármű ismeretlen maradt, az igény a MABISZ által kezelt Kártalanítási Számlával szemben érvényesíthető. Ismeretlen jármű esetén erre külön, harminc napos bejelentési határidő vonatkozik, és ennek elmulasztása komolyabb következménnyel jár, mint a biztosítóhoz intézett bejelentés késedelme. Ha külföldi rendszámú jármű okozta a balesetet, az igény a magyar Nemzeti Irodán keresztül rendezhető.
Fizetett személyszállításnál egy további réteg is megnyílhat. Taxival vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatással történt baleset esetén a kötelező biztosítás mellett a szolgáltató vagyoni biztosítéka is szerepet kaphat, amelyet a jogszabály kifejezetten az utasoknak okozott, más módon nem fedezett károk rendezésére rendel. Autóbusz, villamos vagy vasút utasaként pedig a fuvarozó oldalán fennálló, jogszabály által előírt kárfedezet is figyelembe jön. Ezekben az esetekben tehát nem szűkül le a kérdés arra, hogy a balesetet melyik személygépkocsi vezetője okozta.
Mit foglal magában a teljes kárigénye?
Az utas kárigénye ugyanolyan teljes körű, mint bármely más vétlen károsulté. A nem vagyoni sérelemért sérelemdíj, köznyelven fájdalomdíj követelhető, amelyhez a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztét nem kell bizonyítani, a mértékét pedig a bíróság az eset összes körülménye alapján, egy összegben határozza meg. A feltételeket és a mértéket befolyásoló szempontokat a sérelemdíjról szóló átfogó útmutatónk részletezi.
A vagyoni kár, a köznyelvben anyagi kár körébe tartozik a gyógykezelés és a rehabilitáció költsége, a gyógyszer és a gyógyászati segédeszköz ára, a kezelésekre járás útiköltsége, a táppénz és a korábbi jövedelem különbözeteként jelentkező keresetkiesés, valamint az ápolás és az otthoni segítség költsége. Tartós munkaképesség-csökkenés esetén jövedelempótló járadék, a köznyelvben elmaradt kereset is szóba jöhet.
A dologi károknál egy fontos határvonal húzódik. A károkozó járműben elhelyezett tárgyak közül azok térülnek meg, amelyek a járművel utazók személyi használatára szolgálnak, tehát jellemzően a ruházat, a szemüveg, az óra, a telefon vagy a táska. A szállított árukészlet, a munkaeszköz vagy a bútor viszont nem tartozik ide, és annak a járműnek a javítási költsége sem, amelyben Ön utazott.
Egy kötelezettség Önt is terheli: a károsultnak törekednie kell a kára enyhítésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a javasolt orvosi kezeléseket, a kontrollvizsgálatokat és a rehabilitációt érdemes végigvinni. Ha valaki indokolatlanul elzárkózik ezektől, az utóbb csökkentheti a megítélhető összeget, mert az emiatt súlyosbodó következményekért a károkozó oldala nem tartozik helytállni.
Milyen iratokkal igazolható, hogy Ön a járműben utazott?
Az utas helyzetének van egy sajátos bizonyítási feladata, amellyel a vezetőnek nem kell megküzdenie: igazolnia kell, hogy a baleset idején valóban a járműben tartózkodott. Ez akkor válik nehézzé, ha a helyszínen senki nem vette fel a nevét, és csak napokkal később ment orvoshoz. Érdemes ezért már a helyszínen kérni, hogy a rendőrségi jegyzőkönyvbe Ön is bekerüljön.
- A mentőegység által kiállított lap és a baleset napján felvett ambuláns lap, amely rögzíti a helyszínt, az időpontot és a panaszok baleseti eredetét.
- A rendőrségi helyszíni jegyzőkönyv, illetve a sértetti vagy tanúkihallgatási jegyzőkönyv, amelyet a nyomozó hatóságtól lehet beszerezni.
- A többi utas, a másik jármű vezetője vagy a járókelők tanúvallomása, amihez az elérhetőségüket még a helyszínen rögzíteni kell.
- Fényképek a jármű belső teréről és az ülésrendről, valamint a fedélzeti vagy térfigyelő kamerák felvételei, amelyeket rövid megőrzési idejük miatt gyorsan kell kérni.
A kár mértékéhez ezen felül a teljes orvosi dokumentációra, a képalkotó leletekre, a táppénzes és jövedelemigazolásra, valamint a névre szóló számlákra lesz szükség. Gyűjtse ezeket a gyógyulás teljes ideje alatt, ne csak az első hetekben.
Tipikus hibák és félreértések
Tévhit: ha a férjem vagy a barátom vezetett és ő hibázott, akkor az én kárigényem az ő pénztárcáját terhelné. Valójában: az igény a biztosítóval szemben áll fenn, és a törvény nem tartalmaz olyan szabályt, amely a vezető és az utas rokoni kapcsolata miatt kizárná a fedezetet.
Tévhit: ha nem voltam bekötve a biztonsági övvel, akkor nem jár semmi. Valójában: az öv hiánya legfeljebb csökkentheti a kártérítést, és csak annyiban, amennyiben az adott sérülés az öv használatával elkerülhető lett volna. Ennek bizonyítása a biztosítót terheli, és ahol ez a bizonyítás nem sikerül, ott a bírói gyakorlat szerint nincs helye kármegosztásnak.
A leggyakoribb gyakorlati hiba, hogy a sérült egyáltalán nem jelent be igényt, mert azt hiszi, ez a sofőr ügye. Sokan csak az egyik biztosítóhoz fordulnak, és az elutasítást véglegesnek fogadják el, holott a másik érintett jármű biztosítójával szemben is felléphetnének. Előfordul az is, hogy a károsult elfogadja az első ajánlatot, mielőtt a gyógyulás lezárult és a maradandó következmények kiderültek volna. Végül érdemes tudni, hogy az igényérvényesítésnek törvényi határideje van, amely rövidebb lehet annál, mint amire sokan számítanak, és attól is függ, hogy a károkozás bűncselekménynek minősül-e.
Forduljon hozzánk bizalommal: kártérítési ügyekben az első konzultáció ingyenes
Ha Önt vagy hozzátartozóját utasként érte közlekedési baleset, a Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda kártérítési specializációval áll rendelkezésre. Az iroda országosan vállal kártérítési ügyeket, és kártérítési ügyekben az első konzultáció ingyenes.
Kapcsolat:
📞 20/524-8087
✉️ info@drmegyesi.com
🌐 drmegyesi.com
Mekkora összeget ítélnek meg baleseti sérülésekért? Irodánk kalkulátorában sérüléstípus szerint nézheti meg a bíróságok által megítélt sérelemdíjakat, ügyszámmal hivatkozott ítéletek alapján, regisztráció nélkül. A kalkulátor tájékoztatást ad, nem ígéretet: minden ügy egyedi megítélés alá esik.
Jelen cikk általános tájékoztatás célját szolgálja, és nem helyettesíti az egyéni jogi tanácsadást. Konkrét ügyében forduljon bizalommal a Dr. Megyesi Ügyvédi Irodához.
Utolsó frissítés: 2026. augusztus 21.