Kereshető ítéletgyűjtemény: 75 feldolgozott bírósági határozat és 219 elbírált igény hozzátartozói sérelemdíja, rokoni pozíció szerint rendezve.
Mekkora sérelemdíjat ítélnek meg a magyar bíróságok a hozzátartozónak?
Ha valaki balesetben, munkabalesetben vagy egészségügyi ellátás során életét veszti, vagy olyan súlyos sérülést szenved, amely a családja életét is tartósan megváltoztatja, a sérelemdíj nemcsak a közvetlen károsultat illetheti meg. A Polgári Törvénykönyv a családi kapcsolat és a családi élet sérelmét önálló személyiségi jogsértésként ismeri el, és a bíróságok a hozzátartozói igényt hozzátartozónként, egymástól elkülönítve bírálják el.
Arról viszont, hogy a bíróságok ilyen esetben milyen összegeket tartanak indokoltnak, Magyarországon eddig nem lehetett tájékozódni. A hozzátartozói sérelemdíjak ítéletekben szerepelnek, szétszórtan, jogi szaknyelven és ügyszámra keresve, a család számára gyakorlatilag megközelíthetetlenül.
Az alábbi eszköz ezt a hiányt tölti be a hozzátartozói ágon. A Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda több tízezer közzétett határozatból célzott kereséssel feldolgozott 78 olyan szelektált ítélőtáblai és kúriai határozatot, amelyben a bíróság összesen 219 egyedi hozzátartozói igényről döntött, és az ítéletek szerinti minden összeget 2026-os megközelítő értékre számítottunk át. Mindösszesen két egyértelmű kérdés megválaszolása után megnézheti, mely határozatok tartoznak az adott hozzátartozói helyzethez, és bennük a bíróság mekkora sérelemdíjat tartott indokoltnak, mégpedig ügyszámmal, bírósággal, évszámmal együtt.
Az eszköz egy sajátossága, hogy nem soronként, hanem határozatonként mutatja meg az ügyeket: egy kártyán ott áll az adott ügy teljes hozzátartozói táblája. Így az is látszik, hogy egy és ugyanaz a bíróság, egy és ugyanabban az ügyben, az egyes hozzátartozói igényeket egymáshoz képest hogyan súlyozta.
Szükséges ugyanakkor leszögezni, hogy a hozzátartozói sérelemdíjnál az első és legvitatottabb kérdés nem az összeg, hanem az, hogy az igény jogalapja megáll-e: a bíróságnak abban kell állást foglalnia, hogy a kapcsolat sérelme elérte-e azt a mértéket, amely önálló személyiségi jogsértést valósít meg. Ebben a kérdésben a feldolgozott anyag eltérő ítélőtáblai gyakorlatot mutat. Ezt a kérdést - és az összegszerűséget befolyásoló további körülményeket, így a felróhatóság mértékét, a közrehatást vagy a kapcsolat bizonyíthatóságát - ez az eszköz nem vizsgálja, és nem is vizsgálhatja. Amit ad, az a viszonyítási pont: a bírói gyakorlat nagyságrendje ott, ahol eddig semmi nem volt.
Az eszköz használatához nem szükséges semmilyen nevet, e-mail-címet, telefonszámot, egyáltalán bármilyen adatot megadnia.
Az eszköz alatt összesítő hozzátartozói sérelemdíj-táblázatok is szerepelnek: ezek a feldolgozott határozatok összegeit hozzátartozói pozíció szerint, illetve az együttélés és a gondozási teher szerint foglalják össze, minden sornál a mögötte álló határozatszámmal együtt.
HOZZÁTARTOZÓI SÉRELEMDÍJ-KALKULÁTOR:
Hozzátartozói sérelemdíj: mit ítéltek meg a magyar bíróságok?
Ez az eszköz a feldolgozott magyar ítélőtáblai és kúriai határozatok közül azokat mutatja meg, amelyekben a bíróság hozzátartozónak ítélt meg sérelemdíjat — a határozat megnevezésével, és azzal együtt, hogy az adott ügyben a bíróság az egyes hozzátartozói igényeket egymáshoz képest hogyan értékelte.
Az eszköz általános tájékoztatást nyújt a feldolgozott bírói gyakorlatról: a megjelenített összegek a megnevezett határozatokban szereplő összegek. Nem jelentik egy konkrét ügy jogi értékelését, és nem helyettesítik az egyedi ügyvédi tanácsadást.
- 1 Tájékoztató
- 2 A közvetlen károsult
- 3 Hozzátartozói viszony
- 4 Határozatok
Mi a hozzátartozói sérelemdíj?
A Polgári Törvénykönyv szerint sérelemdíj nemcsak azt illetheti meg, aki a balesetben vagy az egészségügyi ellátás során maga megsérült, hanem a hozzátartozót is: a személyiségi jog megsértése ebben az esetben a családi kapcsolat és a családi élet sérelme (Ptk. 2:52. §; a családi élethez fűződő jog: Ptk. 2:43. §). A bíróságok ezt az igényt a közvetlen károsult igényétől elkülönülten, hozzátartozónként külön bírálják el.
A feldolgozott határozatokban két helyzet fordul elő:
- a közvetlen károsult a káresemény következtében életét vesztette;
- a közvetlen károsult rendkívül súlyos sérülést szenvedett, amely a hozzátartozó életét is tartósan megváltoztatta.
A bírói gyakorlatban a hozzátartozói igények elbírálásánál az első és legfontosabb kérdés nem az összeg, hanem az, hogy az igény jogalapja fennáll-e. Az eszköz ezért elsőként a jogalapra vonatkozó bírói megállapításokat mutatja be, és csak ezután közli a határozatokat.
Az eszköz nem értékel konkrét ügyet, nem foglal állást arról, hogy egy igény megalapozott-e, és nem kér semmilyen személyes adatot.
Mi történt a közvetlen károsulttal?
Milyen hozzátartozói viszonyban állt az igényt érvényesítő felperes a közvetlen károsulttal?
A választás azt jelöli ki, mely határozatokat mutatja meg az eszköz. Ha ehhez a pozícióhoz kevés feldolgozott határozat tartozik, a keresés — kimondottan jelezve — a tágabb hozzátartozói körre nyílik.
© Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda. A fenti eszköz mögötti ítélet-adatbázis jelentős ráfordítással előállított adatbázis, amely a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény XI/A. fejezete szerinti adatbázis-előállítói védelem alatt áll. Tartalmának egésze vagy jelentős része az előállító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem másolható ki és nem hasznosítható újra; ugyanez vonatkozik jelentéktelen rész ismételt és rendszeres átvételére is. Automatizált kinyerés, valamint szöveg- és adatbányászati, illetve mesterséges intelligencia betanítására irányuló felhasználás kifejezetten fenntartva. Részletes jogi nyilatkozat és engedélykérés
Hozzátartozói sérelemdíj-táblázat: milyen összegek fordultak elő a feldolgozott ítéletekben?
Az alábbi három hozzátartozói sérelemdíj-táblázat ugyanabból a feldolgozott ítéletgyűjteményből készült, amelyből a fenti eszköz is dolgozik: 78 ítélőtáblai és kúriai határozatból, amelyek közül 75-ben ítélt meg a bíróság összegszerűen is hozzátartozói sérelemdíjat — összesen 219 hozzátartozói igényben. Minden összeg 2026-os értékviszonyokra átszámítva szerepel, és azt mutatja, amit a bíróság az adott hozzátartozó saját sérelmére indokoltnak tartott.
A táblázatok leíró jellegűek: azt rögzítik, hogy a feldolgozott ügyekben milyen összegek fordultak elő. Nem mondják meg, hogy egy konkrét helyzetben mi jár, és nem is mondhatják meg — a hozzátartozói igényeknél a bíróság először a jogalapról dönt, és csak azután az összegről. A gyűjtemény nem teljes körű, és nem reprezentatív mintavétel: ítélőtáblai és kúriai határozatokból épül, ezekbe pedig jellemzően a vitatott ügyek jutnak el.
A két ág elkülönítése nem formai kérdés. Az első táblázat azokat az ügyeket foglalja össze, amelyekben a közvetlen károsult a káreseményben életét vesztette; a második azokat, amelyekben a közvetlen károsult életben maradt, de olyan súlyos sérülést szenvedett, amely a hozzátartozó életét is tartósan megváltoztatta. A két helyzet jogilag és a bírói mérlegelésben is eltér, ezért a sorok között nincs átjárás, és összevont sor sincs.
1. Hozzátartozói sérelemdíj-táblázat: elhunyt közvetlen károsult után
| Hozzátartozói pozíció | Határozat | Hozzátartozói igény | Az előforduló összegek | A határozatok mediánja |
|---|---|---|---|---|
| házastárs vagy élettárs | 23 | 24 | 2 641 159 Ft – 35 935 048 Ft | 9 387 671 Ft |
| szülő | 23 | 37 | 1 088 880 Ft – 36 042 709 Ft | 9 587 945 Ft |
| gyermek | 28 | 50 | 532 157 Ft – 44 918 810 Ft | 9 101 581 Ft |
| ebből: a kiskorúság a határozatból megállapítható | 11 | 21 | 8 983 762 Ft – 44 918 810 Ft | 15 361 643 Ft |
| ebből: a kiskorúság nem merült fel | 19 | 29 | 532 157 Ft – 17 546 410 Ft | 6 313 788 Ft |
| testvér | 15 | 20 | 877 321 Ft – 12 771 764 Ft | 4 561 344 Ft |
| unoka | 8 | 22 | 1 520 448 Ft – 7 602 240 Ft | 4 049 880 Ft |
| A feldolgozott korpuszban azokban az ügyekben, amelyekben az igényt érvényesítő felperes a megjelölt hozzátartozói pozícióban volt, ezek az összegek fordultak elő. Medián csak ott szerepel, ahol a pozícióhoz legalább hat feldolgozott határozat tartozik; ez szerkesztési szabály, nem reprezentativitási állítás. A nagyszülői és az egyéb közeli hozzátartozói pozíció ebből a táblázatból kimaradt: mindkettőhöz kettő feldolgozott határozat tartozik, ami a közlési küszöb alatt van — az eszköz ezeket a kereséskor a tágabb hozzátartozói körbe nyitva mutatja meg. A „gyermek” sor két alsorra bontva is szerepel; a két alsor ugyanazon sor részhalmaza, és határozatszámuk átfedhet, mert ugyanabban az ügyben szerepelhet olyan gyermek felperes, akinél a kiskorúság a határozatból megállapítható, és olyan is, akinél ez nem merült fel. | ||||
2. Hozzátartozói sérelemdíj-táblázat: életben maradt, súlyosan sérült közvetlen károsult mellett
| Hozzátartozói pozíció | Határozat | Hozzátartozói igény | Az előforduló összegek | A határozatok mediánja |
|---|---|---|---|---|
| szülő | 19 | 31 | 810 961 Ft – 39 528 553 Ft | 21 777 600 Ft |
| testvér | 9 | 11 | 5 411 818 Ft – 22 880 000 Ft | 10 780 514 Ft |
| házastárs vagy élettárs | 6 | 6 | 663 951 Ft – 7 187 010 Ft | 1 619 952 Ft |
| gyermek | 4 | 4 | 526 392 Ft – 6 240 000 Ft | — |
| Ebben az ágban a hozzátartozói igény akkor merül fel, ha a közvetlen károsult él: a bírói gyakorlat ilyenkor azt vizsgálja, hogy a károsult állapota a hozzátartozó saját életét tartósan és lényegesen megváltoztatta-e. A „gyermek” sornál medián nem szerepel, mert a pozícióhoz négy feldolgozott határozat tartozik — a hat alatti elemszámnál a gyűjtemény csak tartományt közöl. Az unokai (egy határozat) és a nagyszülői (kettő) pozíció a közlési küszöb alatt van, ezért nem szerepel a táblázatban. Az összegek 2026-os értéken. | ||||
3. Hozzátartozói sérelemdíj-táblázat az együttélés és a gondozási teher szerint
A feldolgozott határozatokban visszatérő mérlegelési szempont, hogy a hozzátartozó a károsulttal közös háztartásban élt-e, és hogy a káresemény után tartós ápolási vagy gondozási teher hárult-e rá. Az alábbi táblázat a 219 hozzátartozói igényt e szerint bontja, ágak szerint elkülönítve.
| A kapcsolat jellege | Határozat | Hozzátartozói igény | Az előforduló összegek | A határozatok mediánja |
|---|---|---|---|---|
| Elhunyt közvetlen károsult után | ||||
| Tartós ápolási, gondozási teher viselése | 8 | 15 | 825 362 Ft – 17 546 410 Ft | 3 902 274 Ft |
| Közös háztartás, tartós ápolási teher nélkül | 25 | 52 | 1 040 000 Ft – 44 918 810 Ft | 10 241 095 Ft |
| Nem élt közös háztartásban a károsulttal | 36 | 95 | 380 112 Ft – 24 935 348 Ft | 5 756 256 Ft |
| Életben maradt, súlyosan sérült közvetlen károsult mellett | ||||
| Tartós ápolási, gondozási teher viselése | 22 | 30 | 1 088 880 Ft – 39 528 553 Ft | 18 868 764 Ft |
| Közös háztartás, tartós ápolási teher nélkül | 13 | 19 | 663 951 Ft – 35 935 048 Ft | 9 019 697 Ft |
| Nem élt közös háztartásban a károsulttal | 5 | 8 | 526 392 Ft – 12 480 000 Ft | — |
| A három kategória az igények szintjén nem fedi át egymást: a tartós ápolási teherrel járó igények a közös háztartásban élő hozzátartozók szűkebb halmazát alkotják, a harmadik sor pedig az ezen kívüli igényeket tartalmazza. A határozatok száma viszont sorok között átfedhet, mert egy ügyben többféle helyzetű hozzátartozó is szerepelhet. Az utolsó sornál medián nem szerepel: öt feldolgozott határozat a hatos küszöb alatt van. A besorolás a bíróság saját megállapításait követi; az együttélés hiánya önmagában nem zárja ki a hozzátartozói sérelemdíjat, és az együttélés ténye sem alapozza meg önmagában. | ||||
A „határozat” oszlop azt mutatja, hány feldolgozott ítélet tartozik az adott sorhoz, a „hozzátartozói igény” oszlop pedig azt, hány hozzátartozó igényéről döntöttek ezekben az ítéletekben — egy ítélet több hozzátartozóról is rendelkezhet. A medián a határozatonként képzett középértékek középértéke, vagyis pontosan ugyanaz a mutató, amelyet a fenti eszköz „a bemutatott határozatok mediánja” néven kiír; a tartomány szintén ugyanaz. Az összegek kármegosztás előtti értékek ott, ahol a határozat ilyet tartalmaz — ezt az egyes ügykártyák külön kimondják. A táblázatok a kalkulátor adatállományából készültek, és azzal együtt frissülnek.
Gyakran ismételt kérdések a hozzátartozói sérelemdíjról
Kinek jár hozzátartozói sérelemdíj?
A törvény nem ad zárt felsorolást arról, hogy kit illethet meg hozzátartozói sérelemdíj. A bíróság azt vizsgálja, hogy a hozzátartozó és a közvetlen károsult közötti kapcsolat sérelme elérte-e azt a mértéket, amely önálló személyiségi jogsértést valósít meg. A rokoni fok ezért önmagában nem dönti el a kérdést; a kapcsolat tényleges tartalma, mélysége és kölcsönössége igen. A feldolgozott határozatokban házastárs, élettárs, szülő, gyermek, testvér, unoka és nagyszülő pozícióban lévő felperesek igényét bírálták el a bíróságok.
Jár-e hozzátartozói sérelemdíj, ha a közvetlen károsult túlélte a balesetet?
Előfordul: a gyűjtemény 78 határozatából 27 olyan ügyet tartalmaz, amelyben a közvetlen károsult életben maradt, és a bíróság a hozzátartozó igényéről is döntött. A küszöb ilyenkor magasabb. A bíróságok azt vizsgálják, hogy a károsult állapota a hozzátartozó saját életét tartósan és lényegesen megváltoztatta-e — ezekben az ügyekben gyakran a tartós ápolási és gondozási teher az, ami a kapcsolat sérelmét megalapozza.
Van-e hivatalos táblázat a hozzátartozói sérelemdíjra?
Jogszabályban rögzített, hivatalos hozzátartozói sérelemdíj-táblázat Magyarországon nincs. Ami van, az a bírói gyakorlat: az ítéletekből visszakereshető, hogy hasonló helyzetekben milyen összegeket tartottak a bíróságok indokoltnak. Az ezen az oldalon szereplő táblázatok ezért nem tarifát közölnek, hanem feldolgozott ítéletek összegeit, a határozatok megnevezésével együtt.
Több hozzátartozó esetén hogyan alakulnak az összegek?
A bíróság a hozzátartozói igényeket hozzátartozónként, egymástól elkülönítve bírálja el, a mérlegelés azonban mindig az ügy egészére tekintettel történik: ugyanabban az ítéletben az egyes igények egymáshoz képest is súlyozódnak. A gyűjteményben van olyan határozat, amelyben ugyanaz a bíróság ugyanabban az ügyben a közelebbi hozzátartozók igényét megítélte, egy távolabbi hozzátartozóét pedig jogalapjában elutasította. Az eszköz ezért nem soronként, hanem határozatonként mutatja az ügyeket: a kártyán az adott ügy teljes hozzátartozói táblája látszik.
Befolyásolja-e az elhunyt közrehatása a hozzátartozó igényét?
A feldolgozott határozatokban a bíróságok a közvetlen károsult közrehatását a hozzátartozói igény elbírálásánál is értékelték. A gyűjteményben megjelenített összegek ezért ott, ahol a határozat kármegosztást tartalmaz, a kármegosztás előtti értéket mutatják — az ügykártya ezt külön kimondja —, a ténylegesen kifizetett összeg pedig ettől eltér. Hogy egy konkrét ügyben a közrehatás milyen mértékben érinti a hozzátartozó igényét, kizárólag a tényállás ügyvédi értékelésével dönthető el.
Mennyi idő áll rendelkezésre az igény érvényesítésére?
A kártérítési és sérelemdíj-igények érvényesítésére nyitva álló általános elévülési idő öt év, amely a károsodás bekövetkeztétől indul; bűncselekménnyel okozott kár esetén ennél hosszabb határidő is szóba jöhet. A pontos határidő ügyenként eltérhet, ezért az igény érvényesítésével érdemes nem megvárni a határidő végét: a kapcsolat tartalmának bizonyítása — tanúk, orvosi és egyéb iratok — az idő múlásával nehezedik.
Megáll-e a jogalap az Ön hozzátartozói igényében?
Erre a kérdésre a fenti határozatok nem adnak választ. A feldolgozott anyag azt mutatja, hogy a bíróságok éppen a jogalap kérdésében ítélnek eltérően, és a döntés a kapcsolat tartalmának bizonyításán múlik: azon, hogy mivel támasztható alá a kapcsolat mélysége, tartalma és kölcsönössége. Ennek megítéléséhez a tényállás ügyvédi vizsgálata szükséges.
A Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda országosan vállal kártérítési és sérelemdíj-ügyeket, és kártérítési ügyekben az első konzultáció ingyenes. A megkereséshez nem szükséges hivatalos megbízás vagy előzetes díjfizetés.
- Telefon: 20/524-8087
- E-mail: info@drmegyesi.com
- Kapcsolatfelvétel és időpontkérés
A kapcsolatfelvétel önkéntes, és az eszköz használatától külön folyamat: amit a látogató az eszközben kiválasztott, nem kerül át a megkeresésbe.
Kapcsolódó útmutatóink
A hozzátartozói igény
- Hozzátartozói sérelemdíj és kártérítés: mikor jár a családtagnak fájdalomdíj?
- Hozzátartozói sérelemdíj és kártérítés — gyűjtőoldalunk
- Halálos baleset és a hozzátartozók jogi helyzete
A felelősség és a bizonyítás
- Kit terhel a kártérítési felelősség? A felelősségi alakzatok kézikönyve
- Hogyan bizonyítható a kár és a felelősség?
- Jár-e sérelemdíj, ha a károsult közrehatott a baleset bekövetkeztében?
Határidők és alapfogalmak
Ha a közvetlenül sérült károsult saját igényére kíváncsi, ahhoz a sérelemdíj-kalkulátor ad viszonyítási pontot.
A gyűjtemény ítéletei
Az alábbi lista a fenti eszköz teljes adatbázisát tartalmazza, ügyszám szerint. Minden tétel a bíróság saját megállapításain alapul; az összegek a bíróság által a teljes sérelemre indokoltnak tartott sérelemdíjak, 2026-os értékre átszámítva.
A teljes ítéletlista megnyitása (… tétel)
Hogyan készült a gyűjtemény?
A feldolgozott korpusz 217 specifikus határozatot tartalmaz; ezek közül 78 tartalmaz hozzátartozói igényt elbíráló rendelkezést, és 75 határozatban ítélt is meg a bíróság hozzátartozói sérelemdíjat — a megjeleníthető határozatok ezek. Mindegyik anonimizált, nyilvános forrásból származó ítélőtáblai vagy kúriai határozat. Minden határozatból rögzítettük, hogy melyik hozzátartozó milyen rokoni pozícióban, mekkora összeget kapott, és hogy a közvetlen károsult a káresemény következtében elhunyt-e vagy súlyosan megsérült.
A magyar ítéletek a hozzátartozói sérelemdíjat hozzátartozónként állapítják meg, viszont a mérlegelés mindig az adott ügy egészére tekintettel történik. Az eszköz ezért az ügy teljes hozzátartozói tábláját mutatja, és a keresett pozíciónak megfelelő sort kiemeli. Ahol a bíróság egy hozzátartozói igényt jogalapjában elutasított, ott a táblázat összeget nem tartalmaz, hanem magát az elutasítást jelöli — mert a jogalapi küszöb ugyanolyan bírói tény, mint az összeg. A régebbi ítéletek összegeit egységesen 2026-os értékre számítottuk át, hogy összehasonlíthatók legyenek.
A gyűjtemény nem teljes körű, és folyamatosan bővül. Ha egy hozzátartozói pozícióhoz kevés feldolgozott határozat tartozik, azt az eredményoldal kimondja, és a keresést a tágabb hozzátartozói körre nyitja. A találat hiánya vagy alacsony száma nem jelenti azt, hogy az adott pozícióban nem jár hozzátartozói sérelemdíj.
Ha a közvetlenül sérült károsult saját igényére kíváncsi, ahhoz a sérelemdíj-kalkulátor ad viszonyítási pontot. A hozzátartozói igények jogi hátteréről a Hozzátartozói sérelemdíj és kártérítés: mikor jár a családtagnak fájdalomdíj? című útmutatónkban olvashat bővebben.