Halálos baleset, hozzátartozói sérelemdíj és a magyar jogi valóság a Greg Biffle-tragédia tükrében
Utolsó frissítés: 2026. május 14.
A közelmúltban világszerte felkapott hír volt egy észak-karolinai (Egyesült Államok) repülőbaleset, amelyben az ismert volt NASCAR-versenyző, Greg Biffle, a családja és három további utas vesztette életét. A tragédia után a hozzátartozók pereket indítottak az úgynevezett wrongful death (jogellenes halálokozásból eredő igény) jogcímen, dollármilliós kártérítéseket követelve. Az ügy Magyarországon is sokakban felmerítette a kérdést: ha egy hasonló tragédia itthon történne, milyen igények illethetnék meg a hozzátartozókat, és milyen összegekre lehetne reálisan számítani?
Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy a magyar jog szerint mit jelent a halálos baleset kártérítés hozzátartozóknak fogalma, milyen jogcímeken és milyen mértékben érvényesíthetnek igényt a közeli családtagok, milyen különleges szerepe van a veszélyes üzemi felelősségnek a légi és közlekedési baleseteknél, és mik a legfontosabb tudnivalók akkor, ha a felelős személy maga is életét veszítette a balesetben. A cikk végén összefoglaljuk a legfontosabb lépéseket, és bemutatjuk, hogyan tud a Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda országosan, a család gyászát tiszteletben tartva segíteni az ilyen ügyek képviseletében.
A Biffle-ügy röviden — a kiindulópont
A 2025. december 18-án bekövetkezett tragédia előzménye, hogy egy Cessna 550 típusú kisebb üzleti gép Statesville (Észak-Karolina) repülőteréről néhány perccel a felszállás után megpróbált visszafordulni, majd a futópálya előtt a földbe csapódott és kigyulladt. Hét ember veszítette életét: Greg Biffle és családja valamint a velük utazó Dennis Dutton és fia, Jack Dutton valamint egy további üzlettársuk. A nyilvánosságra hozott amerikai vizsgálati részinformációk szerint a gép több műszere (köztük a magasságjelző és a motorhőmérséklet-jelző) hibásan működött, és a felszállás során már tolóerő-probléma jelentkezett. A gépet ténylegesen a Dutton család egyik tagja vezette, a tulajdonos azonban Greg Biffle (illetve a kizárólagos tulajdonában álló GB Aviation Leasing) volt.
A 2026 tavaszán benyújtott amerikai keresetek két irányból indultak: a Dutton-örökösök a tulajdonos Biffle-örökség ellen léptek fel karbantartási mulasztásra hivatkozva, a Biffle család egyik tagjának öröksége pedig a pilóta Dennis Dutton öröksége ellen, a repülésbiztonsági döntésekre hivatkozva. (Forrás: WBTV / WDBJ7 / WRAL Reuters-szindikált hírei, 2026. április–május.)
Egy hasonló magyarországi tényállás esetén a jogi felépítés más logika szerint indulna el — éppen erre tér ki a cikk fennmaradó része.
Mit jelent a hozzátartozói sérelemdíj és a kártérítés — érthető nyelven
A magyar jogban a halálos baleset utáni hozzátartozói igényeknek nincs egyetlen, összefoglaló kategóriájuk, amely megfeleltethető lenne az amerikai wrongful death fogalmának. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint a hozzátartozók igényei több, egymástól elkülönülő jogcímre épülnek, és ezeket a bíróság minden esetben egyedileg vizsgálja. Lényegében négy fő irányt szokás hasonló esetekben megkülönböztetni.
Az első irány a hozzátartozói sérelemdíj (a köznyelvben többnyire fájdalomdíjként említett kategória). Ez azt jelenti, hogy a házastárs, a gyermek, a szülő, illetve az adott körülmények között az élettárs vagy testvér is saját jogon lép fel, mert a halálesettel az ő személyiségi joga sérült. A bírói gyakorlat következetesen elismeri, hogy a családi élethez, a közeli családban való együttéléshez fűződő jogot a hozzátartozó elvesztése sérti — és a gyász, az életminőség romlása, a családi szerepek megrendülése jogilag értékelendő nem vagyoni hátrányt jelent.
A második irány a vagyoni kártérítés (a köznyelvben anyagi kárként emlegetett kategória). A Ptk. a teljes kár megtérítését írja elő, amely halálos baleset esetében tipikusan magában foglalja a temetés és a méltó búcsúztatás költségeit, az elmaradt tartást pótló járadékot (ha az elhunyt eltartója volt a hozzátartozónak), az elmaradt vagyoni előnyt, valamint azokat a kiküszöbölési költségeket, amelyek a kiesett családi szerep pótlására fordítódnak (például gyermekgondozás, háztartás vezetése). A magyar jog kifejezetten kimondja, hogy a tartást pótló járadék akkor is járhat, ha az elhunyt a tartási kötelezettségét ténylegesen korábban nem teljesítette, vagy a jogosult menthető okból nem érvényesítette az ilyen igényt.
A harmadik irány a hagyaték útján érvényesíthető igények köre. Az elhunyt saját, még életében keletkezett kárigényei a hagyaték részévé válnak, és az örökösök ezeket örökölhetik. Fontos ehelyütt kiemelni azonban, hogy a sérelemdíj a személyiségi jog megsértésének szankciója, amely anyagi jogi szempontból nem örökölhető, ezt az örökösök csak akkor érvényesíthetik, ha az elhunyt a saját személyiségi joga sérelme miatt még életében megindította a peres eljárást, azaz a haláleset nem közvetlenül a baleset során történt.
Emellett fontos a vétkességi alap meghatározása — vagyis annak tisztázása, hogy ki és milyen jogcímen tartozik felelősséggel. Ez utóbbi pont különösen lényeges a közlekedési és légi balesetek esetében, és a következő szakaszban részletesebben kifejtjük.
A irányok nem helyettesítik, hanem kiegészítik egymást: egy halálos baleset után a hozzátartozók jellemzően egyszerre érvényesítenek hozzátartozói sérelemdíj-igényt és vagyoni kártérítési igényt, és — ha mód van rá — örökösként is felléphetnek.
A veszélyes üzemi felelősség — a magyar légi és közlekedési balesetek kulcsa
A légi és a közúti közlekedés a magyar jog egyik különleges felelősségi rendszere alá esik: ez a veszélyes üzemi felelősség (jogi szakszóval: a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának felelőssége). A magyar Polgári Törvénykönyv ezt a felelősségi formát szigorúbbnak tekinti, mint az általános, felróhatóság-alapú felelősséget.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Az általános felelősségi szabály szerint a károkozó akkor tartozik kártérítéssel, ha megsérti a polgári jogban általában elvárható magatartást, és a vétkességéből (a felróhatóságából) eredő ok-okozati kapcsolatban kár áll be. A károkozó azonban — főszabály szerint — mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
A veszélyes üzemi felelősség logikája ezzel szemben objektív: a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója (az üzembentartó) lényegében akkor is felel a tevékenységgel okozott kárért, ha közvetlenül "nem hibáztatható" a baleset bekövetkezésében. Mentesülni csak akkor tud, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a tevékenység körén kívül esik (például vis maior). Ez egy nagyon szűk mentesülési lehetőség, és a magyar bírói gyakorlat szigorúan értelmezi.
A légi közlekedés a magyar jogi logika szerint tipikusan ide tartozik: a repülőgép tényleges üzemeltetése fokozott veszéllyel járó tevékenység. Az üzembentartó ebben a kontextusban az a személy, akinek az érdekében a légijármű működik — és ez nem feltétlenül a pilóta, hanem gyakran a tulajdonos vagy egy üzemeltető cég. A Biffle-ügyhöz hasonló tényállásban a magyar jogi vita egyik központi kérdése az lenne, hogy a tulajdonos és a parancsnok közül kit terhel az üzembentartói felelősség, és milyen arányban játszott szerepet a műszaki hiba, a karbantartási mulasztás, illetve a pilóta repülésbiztonsági döntése.
Fontos még megemlíteni, hogy a magyar légiközlekedésről szóló törvény külön is meghatároz kötelezettségeket az üzembentartók számára: ide tartozik a légijármű folyamatos légialkalmasságának fenntartása, a karbantartási program betartása, a megfelelően képesített személyzet biztosítása, valamint a repülésre alkalmas állapot ellenőrzése. Ha ezek a kötelezettségek sérülnek, az nemcsak a hatósági szankciók szintjén jelent problémát, hanem a polgári jogi kártérítési felelősséget is megalapozza.
Hozzávetőleges összegek a magyar bírói gyakorlatban — tájékoztató sávok
Itt érdemes egy szakmai óvatossági mondatot előrebocsátani: a magyar bírói gyakorlat nem alkalmaz mechanikus összeg-számítást halálos baleset hozzátartozói sérelemdíj-igényeknél. Minden esetet egyedileg bírál el, és az összegszerűséget olyan tényezők befolyásolják, mint a hozzátartozói kapcsolat szorossága, az együttéléshez kötődő életközösség, az elhunyt mindennapi családi szerepe, a gyász elhúzódása és pszichés súlya, valamint a tragédia váratlansága és traumatikus jellege.
Mindezek figyelembevétele mellett a magyar bírói gyakorlatból általánosságban a következő irányadó sávok rajzolódnak ki halálos baleset hozzátartozói sérelemdíja kapcsán:
| Hozzátartozói kapcsolat | Tipikus sérelemdíj-tartomány a magyar gyakorlatban |
|---|---|
| Házastárs elvesztése | a legmagasabb hozzátartozói kategória, a kapcsolat szorosságától függően több millió forint, akár 10–12 millió forintos szintig is megjelenik |
| Gyermek elvesztése (szülői igény) | több millió forint, az egyedi körülmények szerint a kiemelkedő sávokba is elérhet |
| Szülő elvesztése (gyermeki igény) | a közeli, együttélő kapcsolat esetén több millió forint, kiemelkedő esetben akár 10–12 millió forintos szint is megjelenik |
| Testvér elvesztése | jellemzően alacsonyabb sáv, néhány millió forint nagyságrend |
| Élettárs elvesztése | erősen körülmény-függő, a tényleges életközösségen múlik |
A táblázat kizárólag tájékoztató jellegű, és a magyar bírói gyakorlat általános képét tükrözi. A tényleges összeget minden esetben egyedileg, az adott családi viszonyokat, a sérelem súlyát, a hozzátartozó saját életminőségében bekövetkezett romlást figyelembe véve állapítja meg a bíróság. Az Ön ügyében pontos tájékoztatást ügyvédi konzultáció keretében tudunk adni.
A vagyoni kártérítés (temetési költség, elmaradt tartás, járadék, kiküszöbölési költségek) a fenti hozzátartozói sérelemdíj-tartományokhoz hozzáadódik — vagyis a teljes igény összege ezeken túl, az egyedi vagyoni hátrányoknak megfelelő tételekkel egészül ki.
Külön figyelmeztető megjegyzés a külföldi hírek kapcsán: az amerikai wrongful death perek dollármilliós követelései és a magyar bírói gyakorlat összegei nem összemérhetők. Az amerikai rendszerben ismert úgynevezett punitive damages (büntető jellegű kártérítés) a magyar jogban csak korlátozottan létezik — a magyar polgári jog elsődlegesen reparatív (helyreállító) jellegű, vagyis a célja a kár és a sérelem pótlása, nem pedig a károkozó büntetése, ezen pönalizáló szerep csak korátozottan, a jogsértés súlyának és a felróhatóság mértékének bírói értékelése során jelenik meg,
Ki perelhető a magyar jog szerint — több felelős, egyetemleges helytállás
Egy halálos repülő- vagy közlekedési baleset esetén a magyar jogban több személy felelőssége is felmerülhet egyszerre, és a károsult hozzátartozó akár valamennyit perelheti.
Az üzembentartó felelőssége a veszélyes üzemi felelősség alapján merül fel: ő az, aki a fokozott veszélyű tevékenységet folytatja és üzemelteti. A járművezető (pilóta, autóvezető) felelős a konkrét közlekedési vagy repülésbiztonsági döntésekért. Ha a járművet egy jogi személy (cég) üzemelteti, akkor — bizonyos feltételek mellett — a jogi személy és az érintett vezető egyetemleges felelőssége is megállhat, ha a pilóta munkaviszonyban állt, akkor jellemzően a munkáltatója felel. A karbantartást végző szolgáltató vagy a műszaki ellenőrzést végző hatóság szintén felelősségre vonható lehet, ha a műszaki mulasztás vagy a hibás tanúsítás közvetlenül hozzájárult a baleset bekövetkezéséhez.
Ha többen közösen okozták a kárt, a magyar Ptk. szerint főszabályként a közös károkozók egyetemlegesen felelnek a károsulttal szemben — vagyis a károsult bármelyikükkel szemben érvényesítheti a teljes kárigényét, és az ő egymás közötti elszámolásuk már belső kérdés, amit a felróhatóságuk vagy közrehatásuk arányában rendeznek el.
A magyar bírói gyakorlat ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a felelősség nem automatikus: minden szereplő esetében külön kell bizonyítani, hogy az ő magatartása vagy az ő tevékenysége valóban ok-okozati kapcsolatban áll a tragédiával.
Mi történik, ha a felelős személy is meghalt a balesetben — a hagyatéki helytállás határai
A Biffle-üggyel kapcsolatban további kérdés, amely a magyar jogban is gyakran felmerül: mi történik, ha a feltételezett felelős személy (a károkozó) maga is életét vesztette a balesetben? Az amerikai esetben a hozzátartozói kereseteket a Biffle-örökség, illetve a Dutton-örökség ellen indították — vagyis a már elhunyt feltételezett felelős hagyatékával szemben.
A magyar jog ugyanezt a logikát követi: a kártérítési igény az örökhagyó hagyatékával szemben is érvényesíthető, mert az örökös a hagyatéki tartozásokért felel. Ennek azonban a magyar jogi rendszerben világos korlátai vannak.
Első korlát: a felelősség mértéke. Az örökös főszabály szerint a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel. Ez azt jelenti, hogy ha a hagyatékban nincs elég vagyon a követelés fedezetére, az örökös általában nem felel saját vagyonával a hagyaték értékét meghaladó részben.
Második korlát: a hagyatéki tartozások sorrendisége. A magyar öröklési jog meghatározza, hogy a hagyatéki vagyont milyen sorrendben kell a tartozások kiegyenlítésére fordítani — például a temetési és hagyatéki költségek előrébb sorolódnak, mint az örökhagyó polgári jogi tartozásai.
Harmadik korlát: az örököstársak egyetemlegessége. Ha több örökös van, akkor a közös hagyatéki tartozásokért egyetemlegesen helytállnak — vagyis a hitelező bármelyikükkel szemben érvényesítheti a teljes követelést, az örököstársak pedig egymás között a hagyatékban szerzett részük arányában rendeznek el.
Negyedik korlát: a társasági alanyiság. Ha a károkozói felelősség egy gazdasági társaságot is érint (mint a Biffle-ügyben a GB Aviation Leasing-et), akkor a társaság saját jogi alanyiságánál fogva is perelhető lehet, függetlenül attól, hogy a benne érdekelt magánszemély meghalt-e. Ez különösen lényeges lehet egy magyarországi üzemeltető cég esetében, mert a társaság vagyonából való követelés érvényesítése gyakran reálisabb, mint a hagyaték útján való fellépés.
A gyakorlat tehát az, hogy a halálos baleset hozzátartozói akkor sem maradnak feltétlenül igényérvényesítési lehetőség nélkül, ha az okozóként szóba jövő személy maga is áldozata lett a tragédiának — de az út jogilag összetettebb, és a hagyaték, illetve az érintett társaságok vagyoni helyzete a tényleges kielégíthetőséget erősen befolyásolja.
Mit tegyen a hozzátartozó — gyakorlati lépésről lépésre útmutató
A hozzátartozó elvesztése után a jog dolgaival foglalkozni emberileg nagyon nehéz. Mégis vannak olyan lépések, amelyeket — saját tempóban, lehetőleg ügyvédi segítséggel — érdemes mielőbb megtenni, hogy a kártérítési igény érvényesíthető legyen.
- A baleset körülményeit dokumentáló iratokat őrizze meg. Ide tartozik a rendőrségi vagy hatósági jegyzőkönyv, a baleseti helyszíni vázlat, a vizsgálati jelentés (ha készült), a fényképek és a tanúk adatai. Ezek a peres eljárásban a felelősség alapjának bizonyításához kulcsfontosságúak.
- Az orvosi és kórházi dokumentumait gyűjtse össze. A kórházi ellátással kapcsolatos zárójelentések, leletek mindig kiemelten fontosak..
- A családi és jövedelmi viszonyokat igazoló iratokat tegye félre. A jövedelemigazolás, adóbevallás, bankszámla-kivonatai, családi költségviselési adatai mind a vagyoni kártérítési igény (különösen az elmaradt tartást pótló járadék) alapját képezhetik. A bírói gyakorlat a tényleges eltartási viszonyt, a jövedelmi hozzájárulást és a családi szerepet egyaránt vizsgálja.
- A temetés és a búcsúztatás költségeinek számláit őrizze meg. A temetési költségek a hagyatéki tartozások körébe tartoznak, és önállóan is érvényesíthető vagyoni károk.
- Ne kösse meg azonnal a végleges egyezséget a biztosítóval. A biztosítók — közlekedési baleset esetén különösen — gyakran tesznek viszonylag korai ajánlatot, amely azonban nem mindig fedi le a teljes kárt, és nem feltétlenül veszi figyelembe a hozzátartozói sérelemdíj-igények teljes körét. Mielőtt ilyen egyezséget aláírna, érdemes ügyvédi véleményt kérni.
- Vegye fel a kapcsolatot egy kártérítési specializációval rendelkező ügyvédi irodával. A baleset hozzátartozói ügyei jogilag összetettek, többféle igény fut párhuzamosan, és a bizonyítás (különösen az ok-okozati kapcsolat és a felelősség körének tisztázása) komoly szakértelmet kíván. A Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda kártérítési ügyekben az első konzultációt ingyenesen biztosítja.
- Figyeljen az elévülési határidőkre. A magyar polgári jogban a kártérítési igények érvényesítésére általános elévülési határidő vonatkozik, amely a kár bekövetkezésétől, illetve a kárról és a károkozóról való tudomásszerzéstől számítódik. Bűncselekménnyel okozott kár esetén ez a határidő meghosszabbodhat. Mivel a határidők számítása esetenként eltérő lehet, a pontos elévülési időt érdemes ügyvéddel ellenőrizni.
- A hatósági vizsgálat lefolytatását kísérje figyelemmel, de ne várjon vele. A polgári per akkor is megindítható, ha a hatósági (rendőrségi, közlekedésbiztonsági, munkavédelmi) vizsgálat még folyamatban van. A vizsgálati jelentés a polgári perben fontos bizonyíték, de a polgári bíróságot nem köti automatikusan — a bíróság a hatósági anyagot a többi bizonyítékkal együtt mérlegeli.
- A nemzetközi elemű esetekben (külföldi baleset, külföldi felelős) különösen körültekintően járjon el. Ilyen esetekben kollíziós jogi szabályok (például az európai uniós Róma II. rendelet, nemzetközi légi szállításnál a Montreali Egyezmény) is alkalmazandók lehetnek, és az ügy jogi besorolása attól is függhet, hogy hol történt a baleset, hol van az alperes lakóhelye, és hol érte a kárt a károsult.
- Vegyen igénybe lelki támogatást is. A gyász feldolgozása és a jogi eljárás párhuzamosan zajlik — a jó ügyvéd nem helyettesíti a pszichológiai vagy közösségi támogatást, és a hozzátartozói kártérítési perek gyakran évekig elhúzódhatnak.
Mikor érdemes ügyvédhez fordulni hozzátartozói kártérítési ügyben?
A hozzátartozói kártérítési ügyek a polgári jogi perek egyik legösszetettebb területét képezik. Több jogcím párhuzamos érvényesítése, a felelősségi alapok tisztázása, a hatósági vizsgálati anyagok és a polgári bizonyítás kapcsolata, a hagyatéki helytállás keretei, az elévülési határidők számítása mind olyan kérdések, amelyek szakértelem nélkül könnyen vezetnek félreértéshez vagy elveszített igényhez.
Néhány tipikus helyzet, amikor a jogi képviselet különösen indokolt:
- ha a biztosító elutasította vagy alacsonyabb összegben ajánlotta meg az igényt, mint amennyi a tényleges hátrányt fedezné;
- ha a felelős személy meghalt, és az örökösökkel szemben kell az igényt érvényesíteni;
- ha több potenciálisan felelős szereplő van (üzembentartó, járművezető, karbantartást végző, biztosító), és nem egyértelmű, kit kell perelni;
- ha a baleset külföldön történt, vagy külföldi a felelős fél, és nemzetközi joghatósági kérdések merülnek fel;
- ha az elhunyt eltartója volt a hozzátartozóknak, és tartást pótló járadék érvényesítése válik szükségessé;
- ha a hozzátartozók maguk is súlyos pszichés terhet hordoznak, és nem szeretnék a peres eljárás stresszét egyedül viselni.
A Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda diszkréten, országosan vállalja a hozzátartozói kártérítési igények képviseletét. Az iroda az első konzultációt kártérítési ügyekben ingyenesen biztosítja — a megkereséshez nem szükséges hivatalos megbízás vagy előzetes díjfizetés.
Gyakran ismételt kérdések
Mennyi időm van arra, hogy hozzátartozói kártérítési igényt érvényesítsek halálos baleset után?
A magyar Polgári Törvénykönyv általános elévülési szabályai szerint a kártérítési igények érvényesítésére meghatározott határidő áll rendelkezésre, amely a kár bekövetkezésétől és a károkozóról való tudomásszerzéstől számítódik. Bűncselekménnyel okozott kár (például halált okozó közúti baleset gondatlan okozása) esetén ez a határidő meghosszabbodhat. A pontos elévülési időt minden esetben az adott ügy tényállásához kell igazítani, ezért a határidőt érdemes ügyvéddel egyeztetni.
Mennyi hozzátartozói sérelemdíj jár szülő, gyermek vagy házastárs elvesztése esetén?
A magyar bírói gyakorlat irányadó sávjai a közeli hozzátartozók esetében több millió forintos nagyságrendben mozognak, és a házastárs, illetve a szülő-gyermek viszonyban kiemelkedő esetekben 10–12 millió forintos vagy ennél magasabb szint is megjelenhet. Az összegszerűséget a kapcsolat szorossága, az életközösség és a gyász súlya egyaránt befolyásolja. Ehhez hozzáadódik a vagyoni kártérítés, vagyis a teljes igény ezeknél magasabb is lehet.
Mi történik akkor, ha az áldozat is részben hibás volt a balesetben?
A magyar jog ismeri a kármegosztás intézményét: ha a károsult maga is közrehatott a baleset bekövetkezésében, a bíróság a hozzátartozói igényt arányosan csökkentheti. AZ utasok közrehatása ugyanakkor jellemzően nem merül fel, így a hozzátartozóik igényét ez nem érinti. A pilóta vagy más közlekedő részvevő esetében azonban a saját közrehatás csökkentheti az érvényesíthető hozzátartozói követelést.
Egyszerre több személyt is perelhetek halálos baleset esetén?
Igen. A magyar jogban — ha több személy felelőssége is felmerül — a károsult több szereplővel szemben is felléphet, és közös károkozás esetén az érintettek főszabály szerint egyetemlegesen felelnek. Ez különösen lényeges légi vagy közúti balesetnél, ahol az üzembentartó, a járművezető, a karbantartást végző és más szereplők egyszerre vethetők perbe.
Mit jelent a veszélyes üzemi felelősség, és miért fontos halálos balesetnél?
A veszélyes üzemi felelősség egy szigorúbb felelősségi forma, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenységek (közúti közlekedés, légi közlekedés, ipari tevékenységek) folytatóit terheli. Az üzembentartó ebben a rendszerben akkor is felelős a tevékenységgel okozott kárért, ha "közvetlenül nem hibáztatható" — csak elháríthatatlan külső okra hivatkozva mentesülhet. Ez halálos közúti és légi baleseteknél megerősíti a hozzátartozók igényérvényesítési pozícióját.
Hogyan érvényesíthetek igényt, ha a felelős személy meghalt a balesetben?
A kártérítési igény az elhunyt felelős hagyatékával szemben is érvényesíthető a hagyatéki tartozások szabályai szerint, de a hagyatéki vagyon erejéig. Ha a felelős egy gazdasági társaságot is érint (például üzembentartó cég vezetője volt), akkor a társaság saját jogi alanyiságánál fogva is perelhető, ami sok esetben reálisabb kielégítést tesz lehetővé, mint a hagyaték útján való fellépés.
Mennyibe kerül egy hozzátartozói kártérítési per?
A kártérítési ügyekben sok esetben sikerdíjjal vegyes konstrukció működik: az ügyvédi díj túlnyomó része csak a sikeres ügy után, a megítélt összegből kerül levonásra. A bírósági illeték a polgári perben a pertárgyérték szerint alakul, de mentesülési lehetőségek (illetékfeljegyzési jog, költségmentesség) is felmerülhetnek. A Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda kártérítési ügyekben az első konzultációt ingyenesen biztosítja.
Köteles vagyok-e együttműködni a biztosítóval, vagy elutasíthatom az ajánlatukat?
A biztosító ajánlatát Ön mérlegelheti, és nem köteles azonnal elfogadni. Mielőtt végleges egyezséget kötne, érdemes ügyvédi véleményt kérni a felajánlott összeg arányosságáról.
Forduljon hozzánk bizalommal — kártérítési ügyekben az első konzultáció ingyenes
Ha Önt és családját tragikus veszteség érte, a Dr. Megyesi Ügyvédi Iroda diszkréten, a család gyászát tiszteletben tartva képviseli a hozzátartozói kártérítési igényeket. Az iroda országosan vállal kártérítési ügyeket, és kártérítési ügyekben az első konzultáció ingyenes.
Kapcsolat:
- Telefon: 20/524-8087
- E-mail: info@drmegyesi.com
- Weboldal: www.drmegyesi.com
Jelen cikk általános tájékoztatás célját szolgálja, és nem helyettesíti az egyéni jogi tanácsadást. Konkrét ügyében forduljon bizalommal a Dr. Megyesi Ügyvédi Irodához.
Forrás a külföldi hír kapcsán: WBTV / WDBJ7 / WRAL / TMZ — Greg Biffle plane crash wrongful death lawsuits, 2026. április–május.