A javítási költségen felül sok esetben értékcsökkenés is követelhető a kártérítés részeként.
Egy közlekedési baleset után sokan megnyugszanak, ha a biztosító kifizeti az autó javítási költségét. Pedig különösen új, nagy értékű gépjármű esetén a javítási számla megtérítése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a károsult teljes kára valóban rendeződött.
Egy nemrég lezárt ügyünk pontosan ezt mutatta meg: Ügyfelünk a biztosítói kárrendezés lezárulta után közel két évvel kereste meg irodánkat, mert csak utólag olvasott teljesen véletlenül valahol arról, hogy a javítási költségen felül értékcsökkenés is felmerülhet. Az ügy végül azzal zárult, hogy a károkozó felelősségbiztosítója a korábban már megtérített, több mint 2 millió forintos nettó javítási költségen felül további 900.000 forintot is megfizetett értékcsökkenés jogcímén.
A történet egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy a biztosító jellemzően nem fog külön szólni a károsultnak arról, hogy a javítási költségen túl más igénye is lehet.
A javítás megtörtént, de az autó értéke nem feltétlenül áll helyre
Közlekedési balesetnél első ránézésre természetesnek tűnik, hogy a kárrendezés középpontjában a javítás áll. Mennyi a szervizköltség? Milyen alkatrészeket kell cserélni? Kifizeti-e a biztosító a javítási számlát?
Ezek valóban fontos kérdések, de nem mindig fedik le a teljes kárt.
Egy balesetben megsérült, majd szakszerűen kijavított gépjármű ugyanis piaci szempontból gyakran már nem ugyanazt az értéket képviseli, mint egy azonos típusú, azonos korú, hasonló futásteljesítményű, de sérülésmentes előéletű autó. A javítás helyreállíthatja a műszaki állapotot, de a baleseti előélet ténye sok esetben megmarad.
Ez különösen akkor lehet jelentős, ha az autó új vagy néhány éves, magas értékű, alacsony futásteljesítményű, karosszéria- vagy szerkezeti sérülést szenvedett, a piacon érzékenyebb kategóriába tartozik és a javítás ellenére a későbbi értékesíthetősége romlik.
Ilyenkor merülhet fel a gépjármű összegszerűsíthető és követelhető értékcsökkenése.
Mit jelent a gépjármű értékcsökkenése?
Az értékcsökkenés lényege egyszerűen megfogalmazva az, hogy a javítás után az autó ugyan használható, adott esetben műszakilag megfelelő állapotú, mégis kevesebbet ér a piacon, mint a baleset előtt.
Nem arról van szó, hogy minden javított autó után automatikusan „jár” egy további összeg. Az értékcsökkenés megtérítése akkor lehet megalapozott, ha ténylegesen kimutatható, hogy a balesetből eredően a jármű forgalmi értéke a javítás ellenére alacsonyabb maradt.
Ennek oka lehet például a baleseti előélet miatti piaci bizalmatlanság, a gyári állapot elvesztése, elemcsere, fényezés, szerkezeti sérülés vagy olyan javítási előzmény, amelyet egy későbbi vevő értékcsökkentő tényezőként kezel.
A használt autók piacán ez nagyon is valós szempont: két hasonló autó közül a sérülésmentes előéletű rendszerint kedvezőbb helyzetben van, mint az, amelyet korábban baleset után javítottak.
A teljes kártérítés elve: nem csak a javítási költség számít
A Polgári Törvénykönyv alapján a károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. A teljes kártérítés körében pedig nemcsak a helyreállításhoz szükséges költségek, hanem a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés is releváns lehet.
Ez gépjárműkár esetén azt jelenti, hogy a javítási költség megtérítése mellett külön vizsgálni lehet: maradt-e a károsult vagyonában olyan értékvesztés, amelyet a javítás önmagában nem kompenzált.
A jogi kérdés tehát nem csak az, hogy megjavításra került-e az autó, hanem az is, hogy a javítás után gazdasági értelemben helyreállt-e a baleset előtti állapot.
Ha nem, akkor az értékcsökkenés külön kártérítési igényként merülhet fel.
A konkrét ügy: egy hónapos, nagy értékű autó, több mint 2 millió forintos javítás
Az ügy különlegessége, hogy a baleset egy szinte új gépjárművet érintett. Az autó első forgalomba helyezésére 2023 áprilisában került sor, a közlekedési baleset pedig alig egy hónappal később sajnos már meg is történt.
A jármű futásteljesítménye a baleset időpontjában mindössze alig több mint 1000 (igen, egyezer) kilométer volt. A káridőponti forgalmi érték ugyanakkor kb. 35 millió forintban, a javítási költség pedig több mint 2 millió forint összegben alakult.
A biztosító a javítási költséget korábban fenntartás nélkül megfizette, az értékcsökkenés lehetőségéről pedig bölcsen hallgatott...
Sok károsult ezen a ponton úgy gondolná, hogy az ügy lezárult. A szerviz elkészült, a javítási számla rendezve, a biztosító teljesített. Ügyfelünk is csak jóval később, gyakorlatilag a biztosítói kárrendezés lezárulta után közel két évvel később szerzett arról tudomást, hogy azért ilyen esetben igencsak felmerülhet még további kárigénye is. Ez a késői felismerés végül döntő jelentőségűnek bizonyult.
A biztosító nem a károsult jogi képviselője
A kárrendezési eljárásban a károsult sokszor abból indul ki, hogy a biztosító minden releváns tételt figyelembe vesz. A gyakorlatban azonban a károsultnak kell tudnia, mit kér, milyen jogcímen kéri, és mivel tudja alátámasztani az igényét.
A biztosító érdeke, hogy az ügyet minél kisebb kifizetés mellett zárja le, ne számítsunk tehát arra, hogy külön felhívja majd a figyelmet arra, hogy a javítási költségen túl értékcsökkenés vagy egyéb igény is követelhető lehet. Különösen nem akkor, ha a károsult ezt korábban nem jelölte meg önálló igényként.
Ezért lehet komoly jelentősége annak, hogy a károsult ne csak a biztosító által megjelölt vagy kifizetett tételekben gondolkodjon, hanem áttekintse, hogy a baleset miatt ténylegesen milyen vagyoni hátrány érte.
Hogyan lehet alátámasztani az értékcsökkenési igényt?
Az értékcsökkenési igény nem puszta állítás kérdése. Nem elegendő azt mondani, hogy „az autó balesetes lett, ezért kevesebbet ér”. Az igényt érdemben fel kell építeni.
Ennek során jelentősége lehet többek között:
a jármű életkorának,
futásteljesítményének,
káridőponti forgalmi értékének,
a sérülés jellegének és súlyosságának,
a javítási dokumentációnak,
a cserélt alkatrészeknek,
a piaci összehasonlító adatoknak,
és szükség esetén szakértői értékelésnek.
A fiatal, nagy értékű és alacsony futásteljesítményű autóknál az értékcsökkenés tipikusan jobban kimutatható, mert a baleseti előélet arányosan nagyobb hatással lehet a későbbi piaci megítélésre.
Ebben az ügyben az igényt 950.000 forint összegben jelöltük meg, figyelemmel az autó értékére, rendkívül alacsony futásteljesítményére, a baleset időpontjára és a jelentős javítási költségre. A biztosító végül közel az egészet, 900.000 forint megfizetését vállalta értékcsökkenés jogcímén.
Miért fontos ez más károsultaknak is?
Az ügy tanulsága nem az, hogy minden javított gépjármű után automatikusan további kártérítés követelhető. A tanulság az, ha egy újabb, értékesebb gépjármű közlekedési balesetben megsérül, a javítási költség mellett mindenképp érdemes megvizsgálni azt is, hogy maradt-e fenn piaci értékvesztés, és emiatt értékcsökkenés megtérítése iránti igényt előterjeszthetünk-e.
Ez különösen akkor lehet indokolt, ha az autó a baleset idején új vagy újszerű volt, a javítás jelentősebb összegű, és a baleseti előélet a későbbi értékesítés során várhatóan hátrányt jelenthet.
A kár ugyanis nem mindig ott ér véget, ahol a javítási számla véget ér.
Később is érdemes lehet ránézni a lezárt kárrendezésre
Ügyfelünk példája azt is megmutatja, hogy bizonyos esetekben még egy lezártnak gondolt kárrendezés után is lehet értelme szakmai szemmel átnézni az ügyet. Természetesen minden esetben vizsgálni kell a határidőket, az iratokat, a korábbi nyilatkozatokat és azt, hogy pontosan milyen igények kerültek már rendezésre.
De önmagában az, hogy a biztosító egyszer már fizetett javítási költséget, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy minden további igény kizárt.
Ezért nem érdemes abból kiindulni, hogy „ha járt volna még valami, a biztosító biztosan szólt volna”. A biztosítói kárrendezésben a károsult tudatossága és a pontos igényérvényesítés sokszor érdemi különbséget jelenthet.
Összegzés: a javítás nem mindig azonos a teljes kártérítéssel
Egy közlekedési baleset után a károsult elsődlegesen azt szeretné, hogy az autója újra használható legyen. Ez érthető. Jogi és vagyoni szempontból azonban a kérdés ennél szélesebb, és leginkább akként fogalmazható meg, hogy a baleset előtti vagyoni helyzet teljes körűen és valóban helyreállt-e.
Ha egy javított, balesetes előéletű autó a piacon kevesebbet ér, mint egy sérülésmentes előéletű azonos jármű, akkor ez a különbség értékcsökkenésként kártérítési igény alapja lehet, amely vita esetén akár igazságügyi gépjármű szakértő által is számszerűsíthető lehet.
A mi ügyünkben a károsult közel két évvel a biztosítói kárrendezés után fordult ügyvédi irodához, és végül 900.000 forint további megtérítését sikerült elérni a javítási költségen felül.
Ez jól mutatja, hogy a közlekedési baleset után nemcsak azt érdemes megkérdezni, hogy „kifizette-e a biztosító a javítást”, hanem azt is, hogy a teljes kár valóban rendeződött-e.
Ha szeretné tudni, hogy az Ön ügyében a javítási költségen túl felmerülhet-e értékcsökkenés vagy bármilyen más további igény, érdemes szakmai segítséggel áttekinteni a kárrendezési iratokat.
Kapcsolat: 20/524-8087 | info@drmegyesi.com