Egy közúti balesetben „könnyűnek” minősített sérülés is járhat komoly következményekkel, különösen akkor, ha maradandó heg és pszichés trauma is visszamarad.
Közúti baleseteknél gyakran az szerepel az iratokban, hogy a sérülés „8 napon belül gyógyuló”, vagyis orvosi értelemben könnyű sérülésnek minősül. Ez sokakban azt a benyomást keltheti, hogy ilyen esetben legfeljebb jelképes összegű sérelemdíjról lehet szó.
Egy nemrég lezárt ügyünk azonban jól mutatja: a sérelemdíj megítélésénél nem kizárólag az számít, hogy a testi sérülés hány nap alatt gyógyul. A baleset teljes következményláncát kell vizsgálni: a visszamaradt esztétikai nyomot, a lelki hatásokat, az életvitelben bekövetkezett változásokat és azt is, hogy mindez hogyan bizonyítható.
Ebben az ügyben egy fiatal hölgy utasként sérült meg közúti balesetben. A rendőrségi határozat szerint a sérülése 8 napon belül gyógyuló volt. A felek végül mégis 1,3 millió forint összegű sérelemdíj-egyezséggel zárták le az ügyet.
A baleset: könnyű térdsérülés, de nem következmények nélkül
Ügyfelünk egy személygépkocsi jobb első ülésén utazott, amikor a balesetet okozó jármű áttért a szemközti sávba, és összeütközött azzal az autóval, amelyben ő utasként helyet foglalt.
A balesetet követően a fiatal hölgy jobb térde sérült meg. Az ambuláns dokumentáció szerint a térdén több karcolásszerű horzsolási nyom volt látható, a térd mozgásai szabadok voltak, a sérülés pedig orvosi szempontból könnyű sérülésként jelent meg.
Ez azonban csak az ügy egyik része volt.
A sérülés ugyan funkcionálisan gyorsan gyógyult, de a baleset után a térden maradandó heg maradt vissza. Egy fiatal nő esetében egy látható heg nem pusztán orvosi kérdés. Hatással lehet az öltözködésre, a társas megjelenésre, a strandolásra, a közösségi programokra, és általában arra is, hogyan éli meg valaki a saját testét a mindennapokban.
Ezért az ügyben nem lehetett megelégedni azzal a leegyszerűsítő megközelítéssel, hogy „csak” egy 8 napon belül gyógyuló sérülés történt.
Miért lehet jelentősége egy visszamaradt hegnek?
A sérelemdíj a személyiségi jog megsértéséhez kapcsolódó nem vagyoni sérelem kompenzációjára szolgál, ugyanakkor nem csak akkor jár, ha valakinek maradandó munkaképesség-csökkenése vagy súlyos egészségkárosodása keletkezik. Persze egy visszamaradt heg vagy más esztétikai maradvány önmagában nem jelent automatikus jogosultságot meghatározott összegű sérelemdíjra, ha az egyébként a károsult életében nem okoz ténylegesen kimutatható nem vagyoni hátrányt, ellenkező esetben viszont mindenképp érdemes a sérelemdíj iránti igényt előterjeszteni.
A bírósági gyakorlat alapján a maradandó esztétikai hátrány, látható heg vagy külsérelmi nyom releváns körülmény lehet a sérelemdíj megállapításánál. A döntés azonban mindig az eset összes körülményének mérlegelésén alapul: hol található a heg, mennyire látható, milyen életkorú és élethelyzetű a sérült, okoz-e életviteli változást, pszichés terhet vagy társas helyzetekben jelentkező hátrányt.
Ebben az ügyben éppen ezekre a körülményekre épült az érvelés. Nem egyszerűen azt állítottuk, hogy heg maradt vissza, hanem azt mutattuk be, hogy ez a heg egy fiatal hölgy életében milyen konkrét következményekkel járhat: az öltözködésben, a társasági megjelenésben, bizonyos programok vállalásában és az önkép alakulásában.
A baleset lelki következményei sem maradtak figyelmen kívül
A testi sérülés mellett az ügy másik fontos eleme a baleset pszichés hatása volt.
A gépjárművek félfrontálisan ütköztek. Az ütközés közvetlenül ahhoz a járműrészhez kapcsolódott, amely előtt ügyfelünk a jobb első ülésen ült. A baleset után a gépkocsi ajtaja felgyűrődött, és a fiatal hölgy önerejéből nem tudott kijutni az autóból.
Egy ilyen helyzet akkor is komoly lelki nyomot hagyhat, ha a testi sérülés orvosi értelemben nem súlyos. Ügyfelünknél a baleset után rémálmok jelentkeztek, az autóban történő utazáshoz félelem társult, és a vezetés gondolata is háttérbe szorult. Tervei között szerepelt a gépjárművezetői tanfolyam megkezdése, de a baleset utáni szorongás ezt érdemben befolyásolta.
A polgári jogi gyakorlat szempontjából fontos, hogy a „betegség szintjét el nem érő pszichés trauma” esetén is jár sérelemdíj, azaz nincs szükség arra, hogy a baleset hatásaként a károsultnál igazságügyi pszichológus vagy pszichiáter szakértő valamiféle pszichés megbetegedést diagnosztizáljon, hiszen a pszichés sérelem enélkül is jelenthet valós, az életvitelt ténylegesen érintő nem vagyoni hátrányt.
A sérelemdíj szempontjából ezért nem kizárólag az a kérdés, hogy fennáll-e diagnosztizált pszichés betegség. Legalább ilyen fontos lehet, hogy a baleset milyen félelmet, szorongást, alvási nehézséget, közlekedési bizonytalanságot vagy életviteli változást okozott, és ezek hogyan igazolhatók.
Miért nem elég a gyógytartamra hivatkozni?
A biztosítói kárrendezésben gyakran kiemelt szerepet kap az orvosi gyógytartam. Ez érthető, hiszen a sérülés súlyának egyik fontos mutatója, hogy mennyi idő alatt gyógyul, és marad-e vissza funkcionális károsodás.
A sérelemdíj szempontjából azonban a gyógytartam önmagában nem ad teljes képet.
Egy 8 napon belül gyógyuló sérülés is járhat olyan következményekkel, amelyek túlmutatnak a szövetek orvosi gyógyulásán. Ilyen lehet például:
• a látható heg vagy esztétikai maradvány,
• a baleset után kialakuló közlekedési félelem,
• a társas élet beszűkülése,
• az öltözködési szokások megváltozása,
• az alvási nehézség vagy rémálom,
• a jövőbeli tervek elhalasztása, például a vezetői engedély megszerzésének halasztása.
Ezeket a körülményeket nem lehet egyetlen orvosi kategóriával lezárni. A jogi igényérvényesítés feladata éppen az, hogy a baleset teljes hatását rendezett, bizonyítható és szakmailag megalapozott módon mutassa be.
Hogyan épült fel az igényérvényesítés?
Az ügyben nem álltunk meg annál, hogy a rendőrségi határozat és az ambuláns lap alapján történt egy könnyű sérüléses közlekedési baleset.
A biztosító felé részletesen bemutattuk a baleset körülményeit, a fiatal hölgy utasként elszenvedett sérülését, a sérülésről és a gyógyulási folyamatról készült fényképeket, a visszamaradt heg esztétikai és pszichés jelentőségét, a baleset lelki következményeit, az autózással és vezetéssel kapcsolatos szorongást, valamint azt, hogy ezek a körülmények együttesen miért indokolják a sérelemdíj iránti igényt.
A kiinduló igény a pszichés trauma és a testi sérülés, illetve az esztétikai maradvány együttes hatására épült.
A biztosítóval folytatott egyeztetés során az ügy végül peren kívüli egyezséggel zárult, 1,3 millió forint sérelemdíj megfizetésével.
Mi az ügy legfontosabb tanulsága?
Az ügy tanulsága nem az, hogy minden könnyű sérülés automatikusan milliós sérelemdíjat eredményez. Ilyen általános következtetést nem lehet levonni.
A valódi tanulság az, hogy a személyi sérüléses ügyeket nem szabad pusztán a gyógytartam alapján megítélni.
Egy közúti baleset után a sérelemdíj szempontjából jelentősége lehet annak is, hogy maradt-e vissza látható heg, a sérülés milyen testtájat érint, a sérült életkorára és élethelyzetére tekintettel milyen hatással van az esztétikai elváltozás, jelentkezett-e baleset utáni félelem, szorongás vagy alvászavar, változott-e a sérült közlekedési, társasági vagy mindennapi életvitele, mindez milyen dokumentumokkal, fényképekkel, nyilatkozatokkal vagy egyéb bizonyítékokkal támasztható alá.
A sérelemdíj összege tehát nem attól függ, hogy hány nap alatt gyógyul a sérülés orvosi értelemben. A döntő kérdés sokkal inkább az, hogy a baleset milyen tényleges testi, lelki és életviteli következményekkel járt, és ezek mennyire következetesen kerülnek bemutatásra.
Közúti baleset után érdemes időben átnézni az igényeket
Személyi sérüléses közlekedési baleset után sok károsult először csak az orvosi papírokat, a rendőrségi iratokat vagy a biztosító első reakcióját látja. A teljes kép azonban gyakran később áll össze.
Egy visszamaradt heg, egy elhúzódó félelem, a vezetéstől vagy autózástól való szorongás, a társas élet megváltozása vagy a mindennapi életben jelentkező korlátozottság mind olyan körülmény lehet, amelyet érdemes jogilag is átgondolni.
Irodánk személyi sérüléses kártérítési és sérelemdíj ügyekben segít feltárni, milyen igények merülhetnek fel, hogyan érdemes azokat bizonyítani, és miként lehet a biztosítóval szemben következetesen érvényesíteni.
Ha közúti baleset után szeretné átlátni, milyen sérelemdíj- vagy kártérítési igények jöhetnek szóba, keressen minket bizalommal:
20/524-8087 | info@drmegyesi.com